ÁLDOTT, BÉKÉS, BOLDOG

ÜNNEPEKET KÍVÁN

 

a FIDESZ Délegyháza-i csoportja minden kedves ide látogatónak

Ha péntek,

akkor 

ORBÁN VIKTOR a MAGYAR RÁDIÓ  180 perc című műsorában

2012. december 21-én 

Forrás: www.fidesz.hu

A polgárok államát kell megtestesíteniük a járási hivatalok vezetőinek

 

A járási hivatalok vezetőinek a polgárok államát kell megtestesíteniük, ők lesznek "az állam emberei" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalvezetők hétfői kinevezési ünnepségén, Budapesten.

A január 1-jével létrejövő járási - a fővárosban pedig a kerületi - hivatalok lesznek azok a pontok, ahol az emberek a leggyakrabban találkoznak majd az állammal, ezért nagy felelősség hárul e hivatalokra és vezetőikre, ők lesznek ugyanis az állam képviselői, "az állam emberei" - hangsúlyozta a kormányfő. A hivatalvezetőkön múlik, hogy az emberek valóban úgy érezzék, minőségi változás történt a közigazgatásban, és az újjászervezett magyar állam képes betölteni a 21. században tőle elvárt funkciókat - mondta.

Fotó: Árvai Károly

A minőségi változást abban is meg kell mutatniuk, hogy mindig szem előtt tartják: nem az emberek vannak a közhivatalokért, hanem fordítva, a közhivatalok az emberekért - tette hozzá Orbán Viktor, azzal összegezve, hogy a járási hivatalban szerzett tapasztalat adja majd azt a képet, amelyet az emberek saját államukról alkotnak. Ezért a hivatalok alkalmazottai nem lehetnek személyválogatóak, hanem mindig barátságosan kell fogadniuk az ügyfeleket.

Megfogalmazása szerint az állam nem egy arctalan, lélektelen mechanizmus, és annak ellenére sem tekinthető puszta gépezetnek, hogy a pontos működéshez és az elszámoltathatósághoz a napi rutin, a "napi robot" is hozzátartozik.

A miniszterelnök úgy látja, az elkövetkező időszakban az állam az eddigieknél nagyobb és másfajta szerepet fog kapni nemcsak Magyarországon, hanem az egész nyugati világban, ezért az államot meg kell erősíteni. A magyar átalakításokról szólva kifejtette: 2013. január 1-jével az államigazgatási feladatok átkerülnek a járási hivatalokhoz, a helyi ügyek azonban megmaradnak az önkormányzatoknál. "Reményeink szerint az állam úgy fogja visszavenni saját feladatait, hogy maximális mértékben tiszteletben tartja az önkormányzatok autonómiáját, és garantálja a járásokhoz került korábbi önkormányzati dolgozók ellátmányát és bérét is" - mondta.

Fotó: Árvai Károly

Az állam újjászervezése egyik fontos elemének a profiltisztítást nevezte, amelynek része a járási hivatalok létrehozása is. "Az állam a mai napon visszaveszi mindazt, ami az övé, amit neki kell ellátnia" - jelentette ki a kormányfő, aki szerint az állam megerősítése nem valamiféle etatista szemléletből ered, hanem "saját, jól felfogott érdekünkből".

Beszédében egyúttal köszönetet mondott egyrészt Boross Péter volt kormányfőnek, egykori belügyminiszternek, aki a közigazgatás átszervezésének során minden szakmai javaslatot górcső alá vett, másrészt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek, tekintélyes részben ugyanis neki köszönhető, hogy elérkezett a hivatalvezetők eskütételének pillanata.

Orbán Viktor jelezte ugyanakkor azt is, hogy maradt még néhány nyitott kérdés, vizsgálni fogják ugyanis például azt, melyek még azok az államigazgatási munkák, amelyeket megyei hivatalokból érdemes irányítani.
Navracsics Tibor: a nemzeti érdeket szem előtt tartva kell az államot működtetni
A nemzeti érdekeket szem előtt tartva, pártérdekekre való tekintet nélkül kell az államot működtetni - hangoztatta a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Navracsics Tibor szerint a most kinevezett járási vezetőknek minden igyekezetükkel azon kell lenniük, hogy a polgárokat, a közjót szolgálják, saját karrierszempontjaikat, saját érdekeiket a közérdekeknek rendeljék alá, és hitelesen szolgálják hazájukat.

Fotó: Árvai Károly

A miniszter elmondta, a januártól működő járási rendszerrel az államreform, a közigazgatási reform harmadik szakasza kezdődik meg. Utalt arra, hogy a reform 2010-ben a központi államigazgatással kezdődött, majd a kormányhivatalok megalakulásával folytatódott, és a most kialakított járási hivatalokkal válik teljessé.
A korábban kinevezett kormánymegbízottak és a megyei kormányhivatalok vezetői jó példát mutattak már az elmúlt időszakban arra, hogy miként lehet az államot a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával működtetni - hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Forrás: www.kormany.hu 
             www.fidesz.hu

BAYER ZSOLT: K É R D É S E K

Hogyan lehetséges az, hogy ma Magyarországon a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatók 47 százaléka – vagyis a fele – sohasem végzi el az egyetemet vagy főiskolát?  

Mennyibe kerül ez a magyar társadalomnak?

Mit jelent mindnyájunk számára, hogy a felsőoktatási intézményekbe felvett és ott tanulmányokat folytatók fele élvezi a hallgatói jogviszonyból származó összes előnyt, majd soha nem szerzi meg diplomáját? Hány millió, hány tízmillió forintjába kerül mindez az államnak diákokként? A most parlament elé vonuló „dühös” diákság fele soha nem lesz diplomás, ellenben éveket fog lógni valamelyik felsőoktatási intézményben. Miféle felelősségérzet hatja át ezeket a tiltakozó fiatalokat? Hogyan lehetséges, hogy ma hét-nyolc-tíz évig járnak diákok felsőoktatási intézményekbe? Hogyan lehetséges, hogy ugrálnak a karok között, hogyan lehetséges, hogy mindeközben végig megmarad hallgatói jogviszonyuk?
Tavaly, a debreceni egyetemi HÖK-vezetőség választása után jelent meg egy írás a helyi lapban, ebben a következők olvashatók: „Felvetődik a kérdés, hogy akkor vajon ki került be, kiknek gyűlt össze a legtöbb szavazat!? Bekerült az, aki már hetedik éve próbálja elvégezni az egyetemet (eddig sikertelenül), és a 7 éve alatt semmilyen hallgatói életben nem vett részt! (vajon ki szavazott rá???)”
Kérdezem: a cikk írója nem Körösparti Péterről, a DEHÖK elnökéről beszél? Arról a Körösparti Péterről, aki most a tiltakozások élén áll?

És egy másik internetes portálon ez olvasható: „Nagy Dávid a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának az elnöke. Ő – elvileg – az első számú diákpolitikus. Nagy Dávid 1984-ben született Sárváron, az első nem fővárosi HÖOK-elnök. 28 éves és még mindig van hallgatói jogviszonya, pedig nem doktorandusz.”
Kérdezem: Mi nem sikerült önnek, Nagy Dávid úr? Lesz ebből valaha diploma? Mert az ország már türelmetlenül várja, hogy legyen még egy politológusa! Amúgy 2002 és 2010 között a diplomás munkanélküliek száma 8400-ról 30 400-ra, tehát három és félszeresére nőtt. Miért? Miért képzünk államilag finanszírozott helyeken közgazdászokat, jogászokat, kommunikációs szakembereket, politológusokat, miközben tudjuk, hogy elenyésző hányaduk kivételével soha nem lesznek képesek megélni tanult szakmájukból? (Eközben kémiatanárnak egy fő jelentkezett, Jézusom!)
A tiltakozó hallgatókat amúgy nem érinti a változás. Amikor ez a kérdés felmerült, mindjárt előálltak a társadalmi szolidaritással, azzal, hogy ők az utánuk jövőkért aggódnak, értük tiltakoznak, és a megfelelő helyekről mindjárt elő is kerítettek néhány gimnazistát. Rendben van, de akkor kérdezem: hová tűnik ez az óriási szolidaritás, amikor a diploma utáni országelhagyásról van szó? Csak a jövő nemzedékkel kell hirtelen szolidárisnak lenni? Az országgal, a nemzettel, a szülőkkel nem? Tehát beiratkozunk a felsőoktatásba, ott évekig eltengünk-lengünk, a fele diákság soha nem végez, másik felének a fele bár soha ne végezne, a maradék pedig piacképes tudásával és a belé ölt tízmilliókkal azonnal lelép Nyugatra? Ez a szolidaritás? Tényleg?
Kérdezem végül az oktatókat, a mélyen tisztelt Rektori Konferenciát: Gyurcsány tandíjötletekor miért nem álltak a tiltakozó diákság mellé? Akkor miért kussolt a tisztelt grémium? Talán csak nem azért, mert éppen akkoriban emelték a fizetésüket a csillagokig? És kérdezem továbbá önöktől: megérdemelték azt a csillagászati fizetést? Helyénvalónak tartották (tartják), hogy egyetemi tanárok három-négy-öt helyen oktatnak – az ennek megfelelő „színvonalon”? Önök szerint rendben van a jelenlegi hallgatók „minősége”? Önök szerint tényleg az a jövő útja, hogy mindenkit felveszünk a felsőoktatásba? S az sem számít, hogy a mennyiség soha a büdös életben nem csap át minőségbe? Nincs önöknek lelkiismeret-furdalásuk, látván az intézményeikből kikerülők felkészültségét és tudását?
Végezetül pedig: nincs önöknek lelkiismeret-furdalásuk a PPP-konstrukciók miatt? Ennek az agyrémnek a bevezetésekor az akkori ellenzék elmondta, hogy ez az intézményesített rablás tipikus esete. Csak egy cikk példaként 2009-ből: „A PPP-programmal az intézmények több egyetemi épületet, kollégiumot hoztak létre, illetve újítottak fel magánbefektetők kölcsönéből, amit az iskolák húsz éven keresztül törlesztenek a beruházónak. Ráadásul a törlesztés két évtizede alatt az iskola csak bérli a befektetőtől az épületet. A futamidő lejárta után azonban még mindig nem kerül az egyetemek birtokába az épület, azt meg is kell vásárolniuk a vállalkozótól. Már a forintválság előtt is úgy számoltak, hogy két évtized alatt a beruházási költség háromszorosát fizeti ki az egyetem a befektetőnek, az árfolyam romlása pedig még ennél is sokkal rosszabb helyzetet teremtett.”
Hány tízmilliárd tűnt el a PPP feneketlen bendőjében? Ezért ki a felelős? Ez a pénz nem hiányzik a felsőoktatásból? Ezért fog valaki felelősséget vállalni – vagy majd ez a kormány kifizeti ezt is, mindenki más pedig tüntetni jár és tiltakozik?
Bayer Zsolt - magyarhirlap.hu

Forrás: www.flegmagazin.hu

MAGYAR DEMOKRATA hetilap vezércikke

Bencsik András: A hisztéria-hadművelet

 2012. december 15.

A HVG hasábjairól hamarosan talán az éterbe röppen egy újabb plágium: Orbán Viktor azon híres mondata, hogy „mindenki hozzon magával még egy embert”, valójában G. Gábor szerkesztő egy írásának átvétele. A HVG talán hamarosan megjelenő tudósítása szerint G. Gábor nevezett cikkében ugyanis ez a mondatrész olvasható: „mindenki hozzon magával még egy kendert…” ami szerintük a megengedhetőnél nagyobb hasonlóság. Mivel G. Gábor idézett cikke talán még a 2014-es választások előtt megjelenik az interneten, a plágium bizonyítottnak tekinthető. Ezért felszólítják majd Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy mondjon le. Érdektelen, hogy ki utánozott kit, a lényeg, hogy lopás történt, amiben a miniszterelnök érintve van…
Ez vicc? Nem vicc. Semjén Zsolt szakdolgozatának ügye sem az. Amiről kiszaglászták a finom orrú zsurnaliszták, hogy a KDNP jelenlegi elnöke dolgozatának egy szakasza egy évvel utóbb megjelent vezető tanárának egy cikkében. A józan ész erre azt mondja, Semjén Zsolt, ha csak nem tud utazni az időben, nem követhetett el plágiumot. Annál inkább a vezető tanár, de hát az illető nem elnöke a KDNP-nek, nem is miniszterelnök-helyettes, vagyis nem célszemély. Ezért a hecckampány Semjén Zsolt ellen folyik.
Hogy kik volnának ezek odaát? Bízzuk a tisztelt olvasóra, hogy miképpen illeti az osonó fejvadászokat. Akik sajátos módon szorgoskodnak a 2014-es választások megnyeréséért. Egy alegység a jelek szerint arra specializálódott, hogy vezető jobboldali politikusok múltjában kutakodjon. Eközben egy másik alegység a tanári kar tagjai között szaglászik, hátha van valaki, aki sértődött, mert az ilyen szívesen mond rosszakat… Nem lepődhetünk meg, ha kiderül, hogy egy harmadik alegység a jobboldali politikusok kukájában búvárkodik, s hamarosan valamely balliberális orgánumban teszi közzé kutatásának manipulált eredményeit.
A 2014-es választási kampány Bajnai Gordon színre lépésével megkezdődött. És ne legyen illúzióink, durva kampány lesz, mert a tét hatalmas. Ha a baloldalnak nem sikerül visszatérni, talán örökre elbúcsúzhat a kormányzástól. Ezért aztán mindenre képes lesz a győzelemért. A karaktergyilkosság, a kiszemelt közszereplő lejáratása, zaklatása, magánéletének tönkretétele csak egy a lehetséges forgatókönyvekből.
A dolog ugyanis egyszerű. A jobboldal a kétharmados fölény és az elmúlt két év kegyetlenül kemény, de annál célratörőbb stratégiai fejlesztései birtokában demokratikus eszközökkel nem lesz legyőzhető 2014-ben. Már vannak jelei a jövőre elkezdődő gazdasági fellendülésnek, ami az állampolgárok közérzetére kedvezően hat majd. E közérzet a ciklus közepén most mélyponton van, de ha jövő vasárnap lennének a választások, a Fidesz–KDNP így is biztosan győzne. Vagyis a baloldal számára csak a demokrácián kívüli eszközök, a hisztéria és a káosz kirobbantása kínálnak esélyt.
Emlékezzünk Ron Werberre. Emlékezzünk arra, hogy 2002-ben a virtuális provokációkat kiegészítették valóságos támadások is. Volt rá példa, hogy valódi bombák robbantak jobboldali politikusok lakásánál, valódi baseballütővel vertek fejbe embereket. Emlékezzünk a 2006-os tragédiára is. Nem a baloldalon múlott, hogy nem történt emberhalál.
Már hiszterizálják a társadalmat. A jobboldal vezető személyiségeinek védelmét már ma meg kell erősíteni. Különösen Orbán Viktorét. De ami a legfontosabb, továbbra is hinnünk kell a szeretet és az összefogás erejében. És akkor győzünk.
Bencsik András

Forrás: Facebook

ORBÁN VIKTOR

középiskolások és felsőoktatásban résztvevő hallgatókkal beszélgetett 

a felsőoktatásról

2012. december 15-én

Forrás: facebook

MI NEM FELEJTÜNK!

Néhány dolgot mindenkinek tudnia kell a Gyurcsány-Bajnai kormányzásról: 

● 8000 milliárd forint államadósság keletkezett 2004 és 2010 között.

● Kormányzásuk következtében hitelcsapdába kerültek a magyarok: 6 év alatt hatszorosára nőtt a magyar emberek adóssága.

● 2010 és 2014 között Magyarország évente több mint 1000 milliárd forintot költ Gyurcsány és Bajnai adósságának visszafizetésére.

● Elvették a Gyes-t, a Gyed-et, megszüntették a 13. havi nyugdíjat, csökkentették a közalkalmazotti béreket. Ha rajtuk múlik, ma lenne ingatlanadó.

Mi nem felejtünk!

Tudjuk, hogy a Gyurcsány-Bajnai páros együtt tette tönkre Magyarországot. Most újra együtt vannak, és újra meg akarják kaparintani a hatalmat.

ORBÁN VIKTOR NYILATKOZATA

a költségvetés elfogadásáról

 2012. december 11. 

A Magyar Országgyűlés a mai napon megalkotta a 2013. év költségvetését, amely a kormány értékelése szerint rendezte az állam pénzügyeit, amelyet hivatalba lépésekor kaotikus és zilált állapotban talált. 

A költségvetés garantálja az államadósság csökkentését, egyúttal megteremti a sok százezer munkahely megvédéséhez szükséges munkahelyvédelmi akcióterv forrásait és a hosszú távú, tartós növekedés alapjait. 

A miniszterelnök ezért a sikeres munkáért köszönetét fejezte ki a költségvetési politikáért felelős Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek és a költségvetést szavazatával törvényerőre emelő parlamenti képviselőknek. 

 Orbán Viktor miniszterelnök

Forrás: www.orbanviktor.hu 

ORBÁN VIKTOR SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA

SALGÓTARJÁNBAN 2012. DECEMBER 10-ÉN

Forrás: www.fidesz.hu

SEMJÉN ZSOLT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA

forrás: www.fidesz.hu

ELNÖKI NYILATKOZAT A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSI TÖRVÉNYRŐL

2012. december 06.

Politikai nemzetünk életében aligha van fontosabb annál a törvénynél, amely arról rendelkezik, hogy Magyarország polgárai miképp élhetnek választójogukkal.
Ennek érdekében arra kértem mindazokat az országgyűlési képviselőcsoportokat, amelyek kritikával illették a törvényt, jutassák el hozzám alkotmányos kifogásaikat. Függetlenül attól, hogy osztom-e álláspontjukat, köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik éltek a lehetőséggel.
Az elfogadott törvény alkotmányosságát alapos vizsgálatnak vetettem alá. Ennek során megvizsgáltam elfogadásának módját, valamint alkotmányosságának formai és tartalmi kritériumait.
Megállapítottam, hogy az új választási eljárási törvény minden választáson induló párt és képviselőjelölt számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét.
Megállapítottam továbbá azt is, hogy a választási eljárási törvény számos új – korábban nem alkalmazott – szabályt vezet be, amelyeket senki alkotmányos kritikával nem illetett. Ilyen például a levél útján történő szavazás.
A legtöbb kritika a választási névjegyzékbe történő önkéntes feliratkozással kapcsolatos szabályokat érintette.
Megállapítottam, hogy a feliratkozás két formáját – a határon túl élő, magyar lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, valamint a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok regisztrációját – semmilyen alkotmányos kifogás nem érte.
A feliratkozás harmadik formáját – a Magyarországon élőkét – annál inkább.
Az új törvény e kérdésre vonatkozó szabályaiban alkotmányosan aggályos részeket találtam. Ezen kívül a kampányra, a közvélemény-kutatásokra vonatkozó, valamint a hatályba léptetéssel kapcsolatos szabályok között találtam alkotmányosan kifogásolható részeket.
Politikai nemzetünk minden polgárának közös érdeke, hogy a felmerülő kételyekre megkérdőjelezhetetlen válaszok szülessenek, miként az is, hogy a jogosnak ítélt alkotmányos aggályokat mielőbb orvosolni lehessen.
Ezért élve Alaptörvényben biztosított jogommal, ma eljuttatom az Alkotmánybírósághoz részletes alkotmányjogi beadványomat, melyhez az ellenzéki pártok hozzám megküldött észrevételeit is mellékelem.
Az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni.

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

Forrás: www.keh.hu

AHOGYAN SZAVAZTÁL...

a 2004. DECEMBER 5.-i
gyalázatos népszavazás emlékére

Forrás:www.youtube.com

FELAVATTÁK A VASAS ÚJ EDZŐCSARNOKÁT

Forrás:www.youtube.hu

ORBÁN VIKTOR válasza Steiner Pál kérdésére

Magyar Országgyűlés 2012. december 3.

"A magyar nemzet olyan nemzet, amely megszenvedte a diktatúrákat. Nem fogom hagyni, nem fogjuk hagyni, hogy bárki, bármely politikai irányzat, gazdasági erő, vagy éppen külföldi hatalom ismét eltérítse Magyarországot demokratikus meggyőződésétől, a szabadság szeretetétől, vagy az emberi méltóság feltétlen tiszteletétől. Erről a helyről is az emberi méltóság melletti egységre szólítom fel Magyarország polgárait."

Forrás: youtube.com

HA PÉNTEK, AKKOR .....

ORBÁN VIKTOR a Kossuth rádió 180 perc című műsorában
2012. november 30-án

forrás: www.fidesz.hu

Levélpárbaj: Mesterházy - kontra Áder

Mesterházy: „A szocialista párt meggyőződése szerint a Fidesz-KDNP pártszövetség a választási eljárásról szóló törvény tervezett elfogadásával a demokratikus választási rendszer teljes felszámolására tör.” 

Áder: „Az Ön megalapozott alkotmányjogi érvelése épp oly fontos számomra, mint minden megfontolásra méltó érv, mely szabadságunkat és demokráciánkat szolgálja.”

Az elmúlt hetek egyik leghangosabb, tán a leghangosabb  parlamenti, s azon kívüli szócsatáját az új választási törvényt kísérte, kíséri. Levelek is szép számmal repkedtek, repkednek körülötte.  Tán nem sértünk levéltitkot, ha idézzünk a két  legfrissebbet, legmarkánsabbat.

Személyes meghallgatást kért Áder János köztársasági elnöktől Mesterházy Attila az MSZP elnöke, parlamenti frakciójának vezetője. Az államfőhöz írt levelében hangsúlyozza:

„A megbeszélésre a választási eljárásról szóló törvény elfogadásának napján, vagy azt követően kerüljön sor, hogy aggályainkat meghallgatva és megfontolva az elnök úrnak még legyen ideje a jogszabály előzetes normakontrollját kérni az Alkotmánybíróságtól.

A szocialista párt meggyőződése szerint a Fidesz-KDNP pártszövetség a választási eljárásról szóló törvény tervezett elfogadásával a demokratikus választási rendszer teljes felszámolására tör.

Meggyőződésünk, hogy a törvény ellentétes nemcsak a magyar emberek érdekével és az alkotmánnyal, hanem az Európai Unió alapértékeivel is. Nincs kétségünk afelől sem, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség megszavazza ezt a politikai és társadalmi konszenzust egyaránt nélkülöző javaslatot.”

***

Nem késlelkedett a válasszal a köztársasági elnök. Íme!

„Tisztelt Frakcióvezető Úr!

Bizonyára Ön is emlékszik, hogy megválasztásomkor elmondott országgyűlési beszédemben így fogalmaztam: »Magyarország köztársasági elnökeként magam is maradéktalanul viselni fogom az Alaptörvényben rám rótt felelősséget. Miként abban is biztos vagyok, hogy mindannyian azt várják tőlem, hogy a rám ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesítsem. Érvényesíteni fogom.«

Reményeim szerint nem kerülték el figyelmét beiktatásom után tett nyilatkozataim, melyekben több ízben félreérthetetlenül egyértelművé és világossá tettem, hogy »ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni, ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni.«

Mint azt Ön is tudja, megválasztásom óta ehhez tartom magam, és ez így lesz mindaddig, amíg köztársasági elnökként szolgálhatom közös hazánkat. Számomra mindennél fontosabb 1990-ben életre hívott polgári demokráciánk, alkotmányos jogaink és demokratikus értékeink védelme. Ezért ha a legcsekélyebb kétség is felmerül bennem bármely törvény alkotmányosságát illetően, egyetlen pillanatig sem fogok habozni, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz forduljak.

Mindez tisztségemből adódó felelősségem, amely sosem lesz annak függvénye, hogy ki bátorít erre, és ki nem. Mert csak egyetlen út létezik számomra. Az, hogy mit kíván meg tőlem az a megtisztelő kötelezettség, amelyre 2012. május 2-án az ország színe előtt esküt tettem.

Mindezek alapján arra kérem, ha az Ön frakciójának a választási eljárásról szóló törvény végső szövegével kapcsolatban megalapozott alkotmányos aggályai lesznek, tekintettel az Alaptörvényben rögzített határidőkre, közvetlenül az elfogadást követően juttassa el levélben számomra képviselőcsoportjuk részletes és tételes alkotmányjogi észrevételeit arról, hogy a törvény mely paragrafusának melyik rendelkezése miért ütközik hazánk Alaptörvényébe.

Országunk s egyben politikai nemzetünk érdeke, hogy a legcsekélyebb alkotmányos kétség se árnyékolhassa be a demokráciánk és szabadságunk alapját jelentő törvényeket. Ezért minden hozzám eljuttatott alkotmányos észrevételüket alapos megfontolás tárgyává teszem. Egyúttal arról is tájékoztatom, hogy ezt a felhívásomat minden olyan országgyűlési képviselőcsoport számára is eljuttatom, amely kritikával illette a még el nem fogadott törvény tervezetét.

Tisztelt Frakcióvezető Úr!

Az Ön megalapozott alkotmányjogi érvelése épp oly fontos számomra, mint minden megfontolásra méltó érv, mely szabadságunkat és demokráciánkat szolgálja.”

***

Gyorsan elolvasta Áder János köztársasági elnök válaszlevelét Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető. Közleményt sem feledkezett közzétenni róla:

„Sajnálattal veszem tudomásul, hogy Áder János köztársasági elnök nem ad lehetőséget a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőjével való találkozóra.

Személyesen fogok gondoskodni arról, hogy az MSZP álláspontját és aggályait eljuttassam az államfőhöz.”   

***

Alkalomhoz illően, folytatja a választási regisztráció elleni tüntetéssorozatát az MSZP-tól „elfüggetlenedett”  Gyurcsány-csapat is. Az éhségsztrájk kellemetlenségei és a hűvös időre tekintettel a Parlament előtti sátorozás helyett ezúttal mozgékonyabb felzúdulást hirdettek. A Demokratikus Koalíció a köztársasági elnök rezidenciája elé vonul, ahol felhívják Áder János a figyelmét arra, hogy „kötelessége a szabad és tisztességes választás feltételeinek biztosítása”, ezért "tisztelettel megkérik", hogy vétózza meg, ne írja alá  ”a szabad és demokratikus választást súlyosan veszélyeztető választási eljárási törvényt”, hanem küldje azt előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra.

***

Tény, ami tény: hosszú szenvedélyes viták után az Országgyűlés mai ülésén zöld utat kaphat az új választási törvény.

2012.november 26.

Bartha Szabó József 

Forrás:www.gondola.hu

EURÓPA 2020 STRATÉGIA; REGIONÁLIS EUROBAROMÉTER,

 

az Európa 2020 stratégia és a Regionális Eurobarometer először tartalmaz régiós adatokat, így a Közép-magyarországi Régióét is. 

Az Európa 2020 stratégiáról dióhéjban

Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája.

Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája. Célja nem csupán az, hogy segítségével leküzdjük a válságot, amely számos uniós gazdaságot továbbra is kedvezőtlenül érint. A stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedés feltételeit kívánja megteremteni.

Annak érdekében, hogy e célok kézzel foghatóak legyenek, öt kulcsfontosságú célkitűzés meghatározására került sor, amelyeket az Uniónak az évtized végéig el kell érnie. E célkitűzések a foglalkoztatásra, az oktatásra, a kutatásra és innovációra, a társadalmi befogadásra és a szegénység enyhítésére, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az energiaügyre irányulnak.

A stratégia emellett hét kiemelt kezdeményezést is tartalmaz, amelyek keretet biztosítanak ahhoz, hogy kölcsönösen felerősítsék egymást azok az erőfeszítések, amelyeket az Unió és a tagállami hatóságok az Európa 2020 stratégia prioritásainak (innováció, digitális gazdaság, foglalkoztatás, ifjúság, iparpolitika, szegénység elleni küzdelem, erőforrás-hatékonyság) megvalósításáért tesz.

A Pest Megyei Területfejlesztési Fórumokon elhangzott előadások az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit és kiemelt kezdeményezéseit mutatja be.
AZ ELŐADÁSOK MEGTEKINTHETŐK:
http://www.pestmegye.hu/videotar

Regionális EUROBAROMETER: Legfontosabb probléma a munkanélküliség

Az adatokból az is kitűnik, hogy az életminőség és gazdasági helyzet megítélésében nem csak országos szinten, hanem régiónként vizsgálva is jelentős eltérések mutatkoznak.

Az EUROBAROMETER 356. jelentése, a felmérések történetében első alkalommal regionális adatokat vizsgált. Az Európai Unió 170 régiójában, 2012. augusztus 20. és szeptember 15. között lefolytatott 50 000 telefonos interjú elemzése egyértelműen rámutat, hogy a közvélemény szerint a régiók legfontosabb problémája jelenleg a magas munkanélküliség és a rossz gazdasági helyzet. Az adatokból az is kitűnik, hogy az életminőség és gazdasági helyzet megítélésében nem csak országos szinten, hanem régiónként vizsgálva is jelentős eltérések mutatkoznak.

A Pest Megyei Területfejlesztési Fórumokon elhangzott előadások elsősorban a magyar régiókban felvett adatokra koncentrálva mutatja be a felmérés eredményeit.


www.pestmegye.hu

A szövegben lévő kék színű sorokra kattintva az ahhoz tartozó tartalmat olvashatjátok el !

"Orbán egyedülálló politikai vezető az európai palettán"

Európa nem látott még olyan csatárt, mint Orbán Viktor

Gabay Balázs

Orbán Viktort kizárólag akkor lehet megérteni, ha megismerjük futballal való kapcsolatát, állítja a magyar kormányfőről írt könyvében Igor Janke. A lengyel Rzeczpospolita című lap szerkesztője úgy véli, Orbánt sokan azért nem tudják hová tenni külföldön, mert politikustól szokatlan módon mindent újjá akar építeni a kommunizmus romjain – véglegesen meg akarja változtatni a régi rendszert. Janke 2010 óta kutatta a miniszterelnök életét, és magyar kormánytagoktól Orbán Viktor felcsúti edzőjén át Fodor Gáborig mindenkivel elmeséltette gondolatait, a kötetnek pedig A csatár – Orbán Viktor története címet választotta. A vele készített interjúnkban elmondja, mivel vált Orbán az európai paletta egyedülálló politikusává, milyen kommunikációs hibákat kellene kiküszöbölnie, és hogy miért a Volt egyszer egy vadnyugat a kedvenc filmje.

– A csatár, ezt a posztot választotta könyve címéül. Tudta, hogy első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor volt a világ első igazolt kormányfő labdarúgója?
– Arról tudtam, hogy az NB II-es Felcsút csapatának igazolt futballistája. Ami fontos, és önök, magyarok talán ezt nem tudják, az, hogy a lengyelben a csatár szó több jelentést hordoz. A futballból ismert poszt mellett ezzel a szóval jellemzik azokat az embereket, akik képesek harcolni, előretörni az életben is. A könyv egész első fejezetét Orbán futballal való kapcsolatának szenteltem, ugyanis ahhoz, hogy valaki igazán megértse az önök miniszterelnökének gondolkodását, először meg kell tapasztalnia a futballról vallott ideológiáját.

– Mi sarkall arra egy lengyel újságírót, hogy könyvet írjon Magyarország miniszterelnökéről?
– Több oka is van, a legfőbb talán az, hogy 2010 óta volt alkalmam részletesebben is foglalkozni a tevékenységével. Tavaly januárban Budapesten jártam, és a magyar helyzetről, a kormány lépéseiről tudósítottam. Ahogy egyre mélyebb tapasztalatokat szereztem a magyar politikáról, úgy vált egyre érdekesebbé számomra Orbán Viktor. Hogyan tud egy ilyen erőteljes személyiséggel bíró politikus felépíteni egy szilárd víziót országa számára? – ez a kérdés eléggé megfogott. Úgy látom ugyanis, hogy Orbán egyedülálló politikai vezető az európai palettán. Az egyetlen olyan befolyásos országvezető, aki a nehéz időkben is meg merte hozni a komolyabb gazdasági, politikai döntéseket, ezzel a mércével mérve pedig igazi politikus. Mindezen túl pedig még az emberek érzelmeire is tudott hatni, nem kevéssé harcos kommunistaellenes múltjának köszönhetően.
– Egy ilyen életrajzi könyv megírása komoly kutatómunkát és rengeteg időt igényel. Milyen forrásokból tudott táplálkozni?
– A könyvek, cikkek tanulmányozása mellett egy sor olyan fideszes politikussal találkoztam, akik ott voltak már Nagy Imre újratemetésekor is a Hősök terén, de olyan liberális felfogásúakkal is beszélgettem Orbán Viktorról, mint Fodor Gábor, aki már rég nem tagja a pártnak. Megszólaltattam más rendszerváltás korabeli ellenzékieket, és találkoztam például a Magyar Narancs főszerkesztőjével is, amely hetilap ugyebár nem a jobboldali médiumok közé tartozik. Orbán egykori tanára, Kéri László is sokat mesélt a miniszterelnökről, no meg jelenlegi kormányának tagjai, Hende Csaba, Navracsics Tibor, Balog Zoltán is. Borókai Gáborral mint egykori kormányszóvivővel, jelenlegi Heti Válasz-főszerkesztővel volt módom diskurálni, a focistamúltja kapcsán pedig egykori felcsúti edzőjét és Szöllősi Györgyöt, a FourFourTwo magazin főszerkesztőjét kérdeztem. A lényeg az volt, hogy ne csak az egyik politikai oldal jellemezze a kormányfő személyiségét, tevékenységét, hanem minden fórum kapjon szót. Ettől függetlenül a kötet a saját személyes sztorim Orbán Viktorról, semmiképpen sem lehet objektív képként értékelni, amit lefestek róla.

Orbán Viktor a könyv szerzőjével, Igor Jankéval beszélget

Fotó: jankepost.salon24.pl

– Ha már objektivitásról beszélünk: eddig csupa pozitívumot mondott a miniszterelnökről. Nem is talált kifogásolható jellemvonást a személyiségében?
– Dehogynem. Mivel rengeteg döntést hoz meg saját maga, magától értetődően nagyon sok hibát is elkövet. Erős emberekkel vette körül magát, és azzal a váddal is illetik, hogy sokszor ezeknek a köröknek kedvez egyes lépésekkel. Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen alapvetően szakítani akar a kommunista múlttal és azokkal az emberekkel, akik ebből a korszakból megmaradva pozíciókat keresnek. Szabad, kapitalista gazdaságot akar építeni. Kívülről nézve problémásnak látszik az is, hogy a médiapiac látványosan két részre szakadt: vannak az Orbán-kormányt támogató médiumok és a vele szemben állást foglalók. Köztes, úgymond semleges terület szinte nincs is. Ez persze egyáltalán nem támasztja alá az Európai Unióból érkező kritikákat, melyek szerint Magyarországon nincs sajtószabadság. Ez ostobaság!

– Könyve ajánlójában azt írja, megpróbálja megfejteni, vajon mi hajtja előre Orbán Viktort. Sikerrel járt?
– A könyvet azért írtam meg, mert értékelem azt a törekvést, ami Orbánt vezérli. Fontos, hogy a céljai elérésével nem a hatalomvágyát elégíti ki. Politikustól szokatlan módon úgy tűnik, valóban meg akarja változtatni a dolgok állását. Egyszer megkérdeztem tőle, mi a legfontosabb célja Magyarország kormányfőjeként, s azt válaszolta: „hogy megerősítsem az ország szuverenitását”. Olyan embert látok benne, aki élete jó részében a kommunizmus ellen küzdött, és a rendszerváltást követően fő ideája maradt, hogy az emberek elméjében is leépítse a posztkommunista beidegződéseket.

– Miért olyan biztos benne, hogy nem a hatalomvágy hajtja? Ellenzéki oldalról rengetegszer illeték már ilyen kritikával.
– Nem tudom biztosan, de rengeteget hallottam, olvastam az életéről, munkájáról, és ez alapján így látom. Tudja, a 2010-es kormányzása óta a hivatalos mérések alapján ugyan csökkent a népszerűsége, de nem hivatalosan, hogy is mondjam, „emberi legitimációját” tekintve erősödött. Egyre többen értették meg az országban, hogy mit is szeretne megváltoztatni, és rengetegen el is fogadták a gondolatait, módszereit.

Fotó: jankepost.salon24.pl

– Brüsszelben, úgy tűnik, kevesen gondolják így. 2010 óta legalábbis az látszik, hogy Orbán Viktor unortodox válságkezelési módszerei kevés sikert arattak az Európai Unió vezetőinek körében.
– Tudja, unortodox kormányfőnek lenni a posztkommunista térségben egyet jelent a lázadással. Morális alapon a legtöbb vitatott kérdésben Orbánnak van igaza, így az őt célba vevő uniós kritika zöme igazságtalan. Ennek ellenére nem biztos, hogy minden tervét keresztül tudja majd vinni Brüsszelben. Vigyáznia kell, mert a jelenlegi iránnyal veszélyes politikát folytat. Egy dologra mindenképpen jobban oda kell majd figyelnie, és ez a kormány kommunikációja az ország határain túl. A sokszor a populizmusból értő külföldi médiumok ugyanis gyakorta azért esnek neki az ötleteinek, mert nem értik a gondolkodását, módszereit. Ők nem ismerik a magyar hagyományokat, az önök történelmét, ezért olykor értelmezhetetlen számukra, mit miért cselekszik a miniszterelnök. A javaslatai, céljai mögötti ideológiát, módszereinek lényegét sokkal alaposabban, tisztábban el kell magyaráznia a külvilágnak. Ebben mindenképpen javulnia kell Orbánnak.

– Orbán Viktor gondolatainak boncolgatásában ön fontos szerepet szán könyvében a Volt egyszer egy vadnyugat című filmnek. Mit gondol, meríthetett valamit a klasszikusból a kormányfő?
– Kéri László mesélte nekem találkozásunkkor, hogy ez Orbán Viktor kedvenc filmje, vagy tizenötször látta. Ha valaki ismeri ezt a spagetti-westernt, tudja, hogy elképesztően lassú, majd háromórás alkotásról van szó, szóval aki képes tizenötször leülni megnézni, az fanatikusan kell hogy szeresse valamiért. A film tiszta helyzetet ábrázol: rossz emberek rosszat tesznek benne – lemészárolnak egy családot –, egy jó ember pedig jön, és kijavítja azt, ami rossz, végez a gonoszokkal. Én úgy látom, hogy Orbán éppen úgy cselekszik, mint Charles Bronson, a film pozitív hőse. Szembesül egy rossz helyzettel, és véglegesen fel akarja számolni, hogy a helyére elhozza a jót. Nemcsak egy-egy problémát akar megoldani ideiglenesen, hanem az összeset végleg. Orbán is csak egy olyan, a szó jó értelmében vett cowboy, akire most szükség van Európában. A gazdasági világválság sújtotta időszakban ilyen bátor vezetők kellenek. Kemény játékosok, csatárok, akik előretörnek, és nem megfutamodnak, ha problémával találkoznak, hanem szembeszállnak vele, legyőzik.

– December elején a varsói magyar intézetben rendeznek vitaestet, ahol arra keresik a választ, milyen a jó európai vezető. Orbán Viktor és Kaczynski neve is ott van a befutók között. Vajon mi a közös bennük, milyen tulajdonsággal kell bírniuk, mellyel megfelelnek a mai kor kihívásainak?– A könyv hivatalos bemutatójának napján tartjuk majd a vitát, Orbán és Kaczynski mellett Tusk is a megjelölhető politikusok között lesz majd. Azt gondolom, hogy hármójuk közül talán Orbán a legkarizmatikusabb vezető. Hogy milyen tulajdonsággal kell bírnia, hogy jó vezetővé váljék? Először is megvalósítható vízióval, célokkal kell rendelkeznie. Azután vállalkozó szellemű kell hogy legyen, és persze elég okos is, hogy képes legyen elmagyarázni a nemzetének, mit és miért kell megoldania. Vállalnia kell az embert próbáló döntéseket is, és jó szervezőnek kell bizonyulnia. Végezetül nem árt, ha győztes típus.


Forrás:www.MNO.hu

A múlthoz nem érdemes visszatérni

mondta Rogán Antal 2012. november 18-án a Parlamentben

Nem érdemes visszatérni azoknak a kormányoknak a módszereihez, akik 2002 és 2010 között kivezették a gyerekek után járó adókedvezményt, és a gyerekes családok túlnyomó többségét megfosztották a támogatásoktól, ráadásul pont 2009-ben, Bajnai Gordon miniszterelnökségének idején érte mindez el a csúcspontját - jelentette ki Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői napirend előtti felszólalásában, a parlamentben.

Forrás: www.youtube.com