Nem fogadjuk el, hogy idegenek kormányozzanak minket!
A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés szabályait, de azt
nem, hogy idegenek kormányozzák a magyarokat, ahogyan azt sem, hogy EU-s
intézmények tiszteletlenül bánjanak velük - jelentette ki Orbán Viktor
az október 23-i állami ünnepségen, a budapesti Kossuth téren, mintegy
négyszázezer ember előtt elmondott beszédében, amelyben arról is szólt,
hogy az 1956-os magyar forradalommal az egész világ jobb lett.
Szónoklata elején a kormányfő köszöntötte a
Magyar Becsület Rend első kitüntetettjét, a szlovák állampolgárságától
megfosztott százéves Tamás Aladárnét.
A miniszterelnök - akit a tömeg Viktor, Viktor skandálással fogadott -
1956 ünnepét szentnek nevezte, mert azt megszentelte a magyarok
szabadságért hullott vére, majd azt mondta, "itt van velünk lélekben
minden szabadságszerető magyar Kolozsvártól Budapesten át Los
Angelesig".
Az 56 évvel ezelőtti forradalom hősei ütötték az első és végzetes
rést a szovjet világbirodalmon, ők ébresztették fel a nyugati baloldal
lelkiismeretét, négy évtizeddel később, a rendszerváltáskor pedig ők
adtak erőt a szovjetek kiszorításához, a szocialista munkáspárt földre
döntéséhez és a szabad világtól elválasztó aknazár és szögesdrót
akadályok megsemmisítéséhez - méltatta beszédében a szabadságharcosokat
Orbán Viktor, aki szerint ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a
magyarok forradalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb.
1956. október 23-án - folytatta - a Kossuth Lajos téren történt meg az
az addig elképzelhetetlennek tűnő csoda, hogy mindenki, még a párttagok
többsége is felfedezte: becsület nélkül nem lehet élni.
Október 23-a azonban minden évben arra is emlékeztet, hogy az 1956-os
forradalmat leverőknek - akik szégyennek, bűnnek minősítették, ha
valaki polgár, ha valaki keresztény vagy bármilyen vallásos családból
származott - a törekvései nem tűntek el a magyar közéletből. Elég 2006.
október 23-ára gondolni: "lovasroham, könnygáz, vasbotok, gumilövedékek
és utána a brutalitásban élen járók kitüntetése és megjutalmazása" -
sorolta a kormányfő - akinek szavait hangos pfújolás fogadta a tömeg
részéről -, majd megjegyezte: "jó ha ezt észben tartjuk".
A miniszterelnök beszédében párhuzamot vont a szocializmus bukása és a
nyugati világ gazdaságának 2008-ban kitört válsága között, és azt
mondta: azért rendült meg mindkettő, mert egyik sem az igazság útján
járt. A szocializmusról is kiderült, nem a saját lábán állt, hanem egy
világbirodalom zsinórján függött, a tartózsinór azonban elszakadt - vagy
a marok gyengült el -, és az egész építmény lezuhant - magyarázta, majd
azzal folytatta, hogy 2008-ban a nyugati világ gazdaságáról derült ki,
hogy nem a saját lábán állt, hanem "egy pénzvilág-birodalom
hitelzsinórján" függött, de ez a zsinór is elszakadt, összetörve sok
nemzetgazdaságot.
Európa ma a feje búbjáig eladósodott, a saját dogmái kötik gúzsba, a
világban jelenleg zajló változással azonban el fog dőlni, "ki gályázik
reménytelenül az adósságtengeren, és ki az, aki visszanyerve szabadságát
partot ér", ahogyan az is, hol állandósul a felfordulás, és hol lesz
szilárd a jövő - vázolta a miniszterelnök Európa mostani helyzetét,
jelezve, hogy szerinte a kontinens még nem döntötte el, hova álljon,
Brüsszelben még nem tudják, "a fékre lépjenek vagy a gázpedálra".
Megítélése szerint Európának meg kellene értenie, hogy nemzetek
nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke.
"Köszönet azoknak, külön köszönet a békemenetnek, amely ezért az európai
Magyarországért áll ki" - tette hozzá, köszöntve a Kossuth Lajos téri -
a rendőrségi becslés szerint négyszázezres - tömeget, amelyben ott
voltak az ország függetlenségéért és a kormány melletti kiállásért
szervezett békemenet résztvevői is.
Az Európai Unióra rátérve a kormányfő azt mondta, Brüsszelben szép
számmal találni olyanokat, akik az európai gazdaság megújítása helyett a
"megroggyant pénz- és bankkapitalizmusba" akarnak újra életet lehelni,
akik azt akarják, hogy csak az emberek viseljék a válság terheit. "Ezt
nem fogadhatjuk el" - nyomatékosította, nagy tetszést kiváltva ezzel
hallgatóságában.
A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés mindenkire
érvényes szabályait, de azt nem, hogy bármilyen "kifinomult módszerrel"
idegenek kormányozzák a magyarokat - jelentette ki, közölve azt is, hogy
az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét Magyarország is
elfogadja, a kettős mércét viszont nem.
"Elfogadjuk és teljesítjük azokat a kötelezettségeinket, amelyeket
Magyarország vállalt, de nem fogadjuk el, hogy a szocialista kormányok
hibái miatt az egész országot büntessék Brüsszelben még ma is.
Elfogadjuk, hogy az európai intézményeket is megilleti a tisztelet, de
nem fogadjuk el, hogy az unió bármely intézménye tiszteletlenül bánjon a
magyarokkal" - hangsúlyozta a kormányfő.
Kijelentette: ha 1956-ban, vagyis tíz évvel a világháború, a párizsi
békediktátum és szovjet megszállás után a magyar nemzet képes volt
fegyvert fogni a szabadságért, akkor - mint mondta - nekünk mai
magyaroknak sincsen okunk kételkedni a saját erőnkben.
A miniszterelnök a 2010 óta eltelt időszak kormányzati eredményeit
sorolva azt mondta: 2010-ben az európai válság ellenére képesek voltak
visszarántani Magyarországot a csőd széléről, 20 évvel a rendszerváltás
után új alkotmányt adtak a nemzetnek, és 90 évvel Trianon után sikerült a
határokon átívelő nemzetegyesítéssel több százezer embernek visszaadni a
magyar állampolgárságot.
Orbán Viktor úgy folytatta: az elmúlt két évben a "válság
szélviharában" is képesek voltak faragni az adósságból, a pénzvilág
ellenében is sikerült kimenteni több százezer devizahiteles családot az
adósságcsapdából, és a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is meg tudták
védeni a nyugdíjakat és a béreket, emelték a minimálbért, csökkentették a
családok adóterheit, valamint sikerült segély helyett munkát adni 200
ezer embernek.
"És ha kitartunk, képesek leszünk megnyitni a kifizetődő munka és a
nagyobb megbecsülés távlatát a bérből és fizetésből élők előtt is, és
képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva
visszajönnek az idegen földön szerencsét próbáló fiataljaink is" -
fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva: nem azt üzenik a fiataloknak,
hogy "el lehet innen menni", hanem, hogy "haza lehet ide jönni".
"Mindenkit visszavárunk" - jelentette ki.
A hegy valóban magas, de van út a tetejére - fogalmazott a kormányfő,
aki a "csüggedőket", a "megfáradtakat" és a "reményvesztetteket" arra
emlékeztette: 1956 legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat
javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták. Ők
valóban kisemmizettek és jövőtlenek voltak, de nem törődtek bele a
kilátástalanságba, hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből a
legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat, fellázadtak, és
ezzel visszaadták a nemzet méltóságát - jelentette ki.
"Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, hegyeket tudunk
megmozgatni" - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor a forradalom
emlékére összesereglett magyar ünneplőknek azt kívánta, október 23-a
mindig emlékeztesse őket arra, hogy "annyira élünk csak, amennyire
Magyarország él". A kormányfő beszédét a szokásos "Hajrá Magyarország!
Hajrá magyarok!" fordulattal zárta.
Forrás: www.kormany.hu
