HA PÉNTEK, AKKOR .....

ORBÁN VIKTOR a Kossuth rádió 180 perc című műsorában
2012. november 30-án

forrás: www.fidesz.hu

Levélpárbaj: Mesterházy - kontra Áder

Mesterházy: „A szocialista párt meggyőződése szerint a Fidesz-KDNP pártszövetség a választási eljárásról szóló törvény tervezett elfogadásával a demokratikus választási rendszer teljes felszámolására tör.” 

Áder: „Az Ön megalapozott alkotmányjogi érvelése épp oly fontos számomra, mint minden megfontolásra méltó érv, mely szabadságunkat és demokráciánkat szolgálja.”

Az elmúlt hetek egyik leghangosabb, tán a leghangosabb  parlamenti, s azon kívüli szócsatáját az új választási törvényt kísérte, kíséri. Levelek is szép számmal repkedtek, repkednek körülötte.  Tán nem sértünk levéltitkot, ha idézzünk a két  legfrissebbet, legmarkánsabbat.

Személyes meghallgatást kért Áder János köztársasági elnöktől Mesterházy Attila az MSZP elnöke, parlamenti frakciójának vezetője. Az államfőhöz írt levelében hangsúlyozza:

„A megbeszélésre a választási eljárásról szóló törvény elfogadásának napján, vagy azt követően kerüljön sor, hogy aggályainkat meghallgatva és megfontolva az elnök úrnak még legyen ideje a jogszabály előzetes normakontrollját kérni az Alkotmánybíróságtól.

A szocialista párt meggyőződése szerint a Fidesz-KDNP pártszövetség a választási eljárásról szóló törvény tervezett elfogadásával a demokratikus választási rendszer teljes felszámolására tör.

Meggyőződésünk, hogy a törvény ellentétes nemcsak a magyar emberek érdekével és az alkotmánnyal, hanem az Európai Unió alapértékeivel is. Nincs kétségünk afelől sem, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség megszavazza ezt a politikai és társadalmi konszenzust egyaránt nélkülöző javaslatot.”

***

Nem késlelkedett a válasszal a köztársasági elnök. Íme!

„Tisztelt Frakcióvezető Úr!

Bizonyára Ön is emlékszik, hogy megválasztásomkor elmondott országgyűlési beszédemben így fogalmaztam: »Magyarország köztársasági elnökeként magam is maradéktalanul viselni fogom az Alaptörvényben rám rótt felelősséget. Miként abban is biztos vagyok, hogy mindannyian azt várják tőlem, hogy a rám ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesítsem. Érvényesíteni fogom.«

Reményeim szerint nem kerülték el figyelmét beiktatásom után tett nyilatkozataim, melyekben több ízben félreérthetetlenül egyértelművé és világossá tettem, hogy »ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni, ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni.«

Mint azt Ön is tudja, megválasztásom óta ehhez tartom magam, és ez így lesz mindaddig, amíg köztársasági elnökként szolgálhatom közös hazánkat. Számomra mindennél fontosabb 1990-ben életre hívott polgári demokráciánk, alkotmányos jogaink és demokratikus értékeink védelme. Ezért ha a legcsekélyebb kétség is felmerül bennem bármely törvény alkotmányosságát illetően, egyetlen pillanatig sem fogok habozni, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz forduljak.

Mindez tisztségemből adódó felelősségem, amely sosem lesz annak függvénye, hogy ki bátorít erre, és ki nem. Mert csak egyetlen út létezik számomra. Az, hogy mit kíván meg tőlem az a megtisztelő kötelezettség, amelyre 2012. május 2-án az ország színe előtt esküt tettem.

Mindezek alapján arra kérem, ha az Ön frakciójának a választási eljárásról szóló törvény végső szövegével kapcsolatban megalapozott alkotmányos aggályai lesznek, tekintettel az Alaptörvényben rögzített határidőkre, közvetlenül az elfogadást követően juttassa el levélben számomra képviselőcsoportjuk részletes és tételes alkotmányjogi észrevételeit arról, hogy a törvény mely paragrafusának melyik rendelkezése miért ütközik hazánk Alaptörvényébe.

Országunk s egyben politikai nemzetünk érdeke, hogy a legcsekélyebb alkotmányos kétség se árnyékolhassa be a demokráciánk és szabadságunk alapját jelentő törvényeket. Ezért minden hozzám eljuttatott alkotmányos észrevételüket alapos megfontolás tárgyává teszem. Egyúttal arról is tájékoztatom, hogy ezt a felhívásomat minden olyan országgyűlési képviselőcsoport számára is eljuttatom, amely kritikával illette a még el nem fogadott törvény tervezetét.

Tisztelt Frakcióvezető Úr!

Az Ön megalapozott alkotmányjogi érvelése épp oly fontos számomra, mint minden megfontolásra méltó érv, mely szabadságunkat és demokráciánkat szolgálja.”

***

Gyorsan elolvasta Áder János köztársasági elnök válaszlevelét Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető. Közleményt sem feledkezett közzétenni róla:

„Sajnálattal veszem tudomásul, hogy Áder János köztársasági elnök nem ad lehetőséget a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőjével való találkozóra.

Személyesen fogok gondoskodni arról, hogy az MSZP álláspontját és aggályait eljuttassam az államfőhöz.”   

***

Alkalomhoz illően, folytatja a választási regisztráció elleni tüntetéssorozatát az MSZP-tól „elfüggetlenedett”  Gyurcsány-csapat is. Az éhségsztrájk kellemetlenségei és a hűvös időre tekintettel a Parlament előtti sátorozás helyett ezúttal mozgékonyabb felzúdulást hirdettek. A Demokratikus Koalíció a köztársasági elnök rezidenciája elé vonul, ahol felhívják Áder János a figyelmét arra, hogy „kötelessége a szabad és tisztességes választás feltételeinek biztosítása”, ezért "tisztelettel megkérik", hogy vétózza meg, ne írja alá  ”a szabad és demokratikus választást súlyosan veszélyeztető választási eljárási törvényt”, hanem küldje azt előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra.

***

Tény, ami tény: hosszú szenvedélyes viták után az Országgyűlés mai ülésén zöld utat kaphat az új választási törvény.

2012.november 26.

Bartha Szabó József 

Forrás:www.gondola.hu

EURÓPA 2020 STRATÉGIA; REGIONÁLIS EUROBAROMÉTER,

 

az Európa 2020 stratégia és a Regionális Eurobarometer először tartalmaz régiós adatokat, így a Közép-magyarországi Régióét is. 

Az Európa 2020 stratégiáról dióhéjban

Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája.

Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája. Célja nem csupán az, hogy segítségével leküzdjük a válságot, amely számos uniós gazdaságot továbbra is kedvezőtlenül érint. A stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedés feltételeit kívánja megteremteni.

Annak érdekében, hogy e célok kézzel foghatóak legyenek, öt kulcsfontosságú célkitűzés meghatározására került sor, amelyeket az Uniónak az évtized végéig el kell érnie. E célkitűzések a foglalkoztatásra, az oktatásra, a kutatásra és innovációra, a társadalmi befogadásra és a szegénység enyhítésére, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az energiaügyre irányulnak.

A stratégia emellett hét kiemelt kezdeményezést is tartalmaz, amelyek keretet biztosítanak ahhoz, hogy kölcsönösen felerősítsék egymást azok az erőfeszítések, amelyeket az Unió és a tagállami hatóságok az Európa 2020 stratégia prioritásainak (innováció, digitális gazdaság, foglalkoztatás, ifjúság, iparpolitika, szegénység elleni küzdelem, erőforrás-hatékonyság) megvalósításáért tesz.

A Pest Megyei Területfejlesztési Fórumokon elhangzott előadások az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit és kiemelt kezdeményezéseit mutatja be.
AZ ELŐADÁSOK MEGTEKINTHETŐK:
http://www.pestmegye.hu/videotar

Regionális EUROBAROMETER: Legfontosabb probléma a munkanélküliség

Az adatokból az is kitűnik, hogy az életminőség és gazdasági helyzet megítélésében nem csak országos szinten, hanem régiónként vizsgálva is jelentős eltérések mutatkoznak.

Az EUROBAROMETER 356. jelentése, a felmérések történetében első alkalommal regionális adatokat vizsgált. Az Európai Unió 170 régiójában, 2012. augusztus 20. és szeptember 15. között lefolytatott 50 000 telefonos interjú elemzése egyértelműen rámutat, hogy a közvélemény szerint a régiók legfontosabb problémája jelenleg a magas munkanélküliség és a rossz gazdasági helyzet. Az adatokból az is kitűnik, hogy az életminőség és gazdasági helyzet megítélésében nem csak országos szinten, hanem régiónként vizsgálva is jelentős eltérések mutatkoznak.

A Pest Megyei Területfejlesztési Fórumokon elhangzott előadások elsősorban a magyar régiókban felvett adatokra koncentrálva mutatja be a felmérés eredményeit.


www.pestmegye.hu

A szövegben lévő kék színű sorokra kattintva az ahhoz tartozó tartalmat olvashatjátok el !

"Orbán egyedülálló politikai vezető az európai palettán"

Európa nem látott még olyan csatárt, mint Orbán Viktor

Gabay Balázs

Orbán Viktort kizárólag akkor lehet megérteni, ha megismerjük futballal való kapcsolatát, állítja a magyar kormányfőről írt könyvében Igor Janke. A lengyel Rzeczpospolita című lap szerkesztője úgy véli, Orbánt sokan azért nem tudják hová tenni külföldön, mert politikustól szokatlan módon mindent újjá akar építeni a kommunizmus romjain – véglegesen meg akarja változtatni a régi rendszert. Janke 2010 óta kutatta a miniszterelnök életét, és magyar kormánytagoktól Orbán Viktor felcsúti edzőjén át Fodor Gáborig mindenkivel elmeséltette gondolatait, a kötetnek pedig A csatár – Orbán Viktor története címet választotta. A vele készített interjúnkban elmondja, mivel vált Orbán az európai paletta egyedülálló politikusává, milyen kommunikációs hibákat kellene kiküszöbölnie, és hogy miért a Volt egyszer egy vadnyugat a kedvenc filmje.

– A csatár, ezt a posztot választotta könyve címéül. Tudta, hogy első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor volt a világ első igazolt kormányfő labdarúgója?
– Arról tudtam, hogy az NB II-es Felcsút csapatának igazolt futballistája. Ami fontos, és önök, magyarok talán ezt nem tudják, az, hogy a lengyelben a csatár szó több jelentést hordoz. A futballból ismert poszt mellett ezzel a szóval jellemzik azokat az embereket, akik képesek harcolni, előretörni az életben is. A könyv egész első fejezetét Orbán futballal való kapcsolatának szenteltem, ugyanis ahhoz, hogy valaki igazán megértse az önök miniszterelnökének gondolkodását, először meg kell tapasztalnia a futballról vallott ideológiáját.

– Mi sarkall arra egy lengyel újságírót, hogy könyvet írjon Magyarország miniszterelnökéről?
– Több oka is van, a legfőbb talán az, hogy 2010 óta volt alkalmam részletesebben is foglalkozni a tevékenységével. Tavaly januárban Budapesten jártam, és a magyar helyzetről, a kormány lépéseiről tudósítottam. Ahogy egyre mélyebb tapasztalatokat szereztem a magyar politikáról, úgy vált egyre érdekesebbé számomra Orbán Viktor. Hogyan tud egy ilyen erőteljes személyiséggel bíró politikus felépíteni egy szilárd víziót országa számára? – ez a kérdés eléggé megfogott. Úgy látom ugyanis, hogy Orbán egyedülálló politikai vezető az európai palettán. Az egyetlen olyan befolyásos országvezető, aki a nehéz időkben is meg merte hozni a komolyabb gazdasági, politikai döntéseket, ezzel a mércével mérve pedig igazi politikus. Mindezen túl pedig még az emberek érzelmeire is tudott hatni, nem kevéssé harcos kommunistaellenes múltjának köszönhetően.
– Egy ilyen életrajzi könyv megírása komoly kutatómunkát és rengeteg időt igényel. Milyen forrásokból tudott táplálkozni?
– A könyvek, cikkek tanulmányozása mellett egy sor olyan fideszes politikussal találkoztam, akik ott voltak már Nagy Imre újratemetésekor is a Hősök terén, de olyan liberális felfogásúakkal is beszélgettem Orbán Viktorról, mint Fodor Gábor, aki már rég nem tagja a pártnak. Megszólaltattam más rendszerváltás korabeli ellenzékieket, és találkoztam például a Magyar Narancs főszerkesztőjével is, amely hetilap ugyebár nem a jobboldali médiumok közé tartozik. Orbán egykori tanára, Kéri László is sokat mesélt a miniszterelnökről, no meg jelenlegi kormányának tagjai, Hende Csaba, Navracsics Tibor, Balog Zoltán is. Borókai Gáborral mint egykori kormányszóvivővel, jelenlegi Heti Válasz-főszerkesztővel volt módom diskurálni, a focistamúltja kapcsán pedig egykori felcsúti edzőjét és Szöllősi Györgyöt, a FourFourTwo magazin főszerkesztőjét kérdeztem. A lényeg az volt, hogy ne csak az egyik politikai oldal jellemezze a kormányfő személyiségét, tevékenységét, hanem minden fórum kapjon szót. Ettől függetlenül a kötet a saját személyes sztorim Orbán Viktorról, semmiképpen sem lehet objektív képként értékelni, amit lefestek róla.

Orbán Viktor a könyv szerzőjével, Igor Jankéval beszélget

Fotó: jankepost.salon24.pl

– Ha már objektivitásról beszélünk: eddig csupa pozitívumot mondott a miniszterelnökről. Nem is talált kifogásolható jellemvonást a személyiségében?
– Dehogynem. Mivel rengeteg döntést hoz meg saját maga, magától értetődően nagyon sok hibát is elkövet. Erős emberekkel vette körül magát, és azzal a váddal is illetik, hogy sokszor ezeknek a köröknek kedvez egyes lépésekkel. Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen alapvetően szakítani akar a kommunista múlttal és azokkal az emberekkel, akik ebből a korszakból megmaradva pozíciókat keresnek. Szabad, kapitalista gazdaságot akar építeni. Kívülről nézve problémásnak látszik az is, hogy a médiapiac látványosan két részre szakadt: vannak az Orbán-kormányt támogató médiumok és a vele szemben állást foglalók. Köztes, úgymond semleges terület szinte nincs is. Ez persze egyáltalán nem támasztja alá az Európai Unióból érkező kritikákat, melyek szerint Magyarországon nincs sajtószabadság. Ez ostobaság!

– Könyve ajánlójában azt írja, megpróbálja megfejteni, vajon mi hajtja előre Orbán Viktort. Sikerrel járt?
– A könyvet azért írtam meg, mert értékelem azt a törekvést, ami Orbánt vezérli. Fontos, hogy a céljai elérésével nem a hatalomvágyát elégíti ki. Politikustól szokatlan módon úgy tűnik, valóban meg akarja változtatni a dolgok állását. Egyszer megkérdeztem tőle, mi a legfontosabb célja Magyarország kormányfőjeként, s azt válaszolta: „hogy megerősítsem az ország szuverenitását”. Olyan embert látok benne, aki élete jó részében a kommunizmus ellen küzdött, és a rendszerváltást követően fő ideája maradt, hogy az emberek elméjében is leépítse a posztkommunista beidegződéseket.

– Miért olyan biztos benne, hogy nem a hatalomvágy hajtja? Ellenzéki oldalról rengetegszer illeték már ilyen kritikával.
– Nem tudom biztosan, de rengeteget hallottam, olvastam az életéről, munkájáról, és ez alapján így látom. Tudja, a 2010-es kormányzása óta a hivatalos mérések alapján ugyan csökkent a népszerűsége, de nem hivatalosan, hogy is mondjam, „emberi legitimációját” tekintve erősödött. Egyre többen értették meg az országban, hogy mit is szeretne megváltoztatni, és rengetegen el is fogadták a gondolatait, módszereit.

Fotó: jankepost.salon24.pl

– Brüsszelben, úgy tűnik, kevesen gondolják így. 2010 óta legalábbis az látszik, hogy Orbán Viktor unortodox válságkezelési módszerei kevés sikert arattak az Európai Unió vezetőinek körében.
– Tudja, unortodox kormányfőnek lenni a posztkommunista térségben egyet jelent a lázadással. Morális alapon a legtöbb vitatott kérdésben Orbánnak van igaza, így az őt célba vevő uniós kritika zöme igazságtalan. Ennek ellenére nem biztos, hogy minden tervét keresztül tudja majd vinni Brüsszelben. Vigyáznia kell, mert a jelenlegi iránnyal veszélyes politikát folytat. Egy dologra mindenképpen jobban oda kell majd figyelnie, és ez a kormány kommunikációja az ország határain túl. A sokszor a populizmusból értő külföldi médiumok ugyanis gyakorta azért esnek neki az ötleteinek, mert nem értik a gondolkodását, módszereit. Ők nem ismerik a magyar hagyományokat, az önök történelmét, ezért olykor értelmezhetetlen számukra, mit miért cselekszik a miniszterelnök. A javaslatai, céljai mögötti ideológiát, módszereinek lényegét sokkal alaposabban, tisztábban el kell magyaráznia a külvilágnak. Ebben mindenképpen javulnia kell Orbánnak.

– Orbán Viktor gondolatainak boncolgatásában ön fontos szerepet szán könyvében a Volt egyszer egy vadnyugat című filmnek. Mit gondol, meríthetett valamit a klasszikusból a kormányfő?
– Kéri László mesélte nekem találkozásunkkor, hogy ez Orbán Viktor kedvenc filmje, vagy tizenötször látta. Ha valaki ismeri ezt a spagetti-westernt, tudja, hogy elképesztően lassú, majd háromórás alkotásról van szó, szóval aki képes tizenötször leülni megnézni, az fanatikusan kell hogy szeresse valamiért. A film tiszta helyzetet ábrázol: rossz emberek rosszat tesznek benne – lemészárolnak egy családot –, egy jó ember pedig jön, és kijavítja azt, ami rossz, végez a gonoszokkal. Én úgy látom, hogy Orbán éppen úgy cselekszik, mint Charles Bronson, a film pozitív hőse. Szembesül egy rossz helyzettel, és véglegesen fel akarja számolni, hogy a helyére elhozza a jót. Nemcsak egy-egy problémát akar megoldani ideiglenesen, hanem az összeset végleg. Orbán is csak egy olyan, a szó jó értelmében vett cowboy, akire most szükség van Európában. A gazdasági világválság sújtotta időszakban ilyen bátor vezetők kellenek. Kemény játékosok, csatárok, akik előretörnek, és nem megfutamodnak, ha problémával találkoznak, hanem szembeszállnak vele, legyőzik.

– December elején a varsói magyar intézetben rendeznek vitaestet, ahol arra keresik a választ, milyen a jó európai vezető. Orbán Viktor és Kaczynski neve is ott van a befutók között. Vajon mi a közös bennük, milyen tulajdonsággal kell bírniuk, mellyel megfelelnek a mai kor kihívásainak?– A könyv hivatalos bemutatójának napján tartjuk majd a vitát, Orbán és Kaczynski mellett Tusk is a megjelölhető politikusok között lesz majd. Azt gondolom, hogy hármójuk közül talán Orbán a legkarizmatikusabb vezető. Hogy milyen tulajdonsággal kell bírnia, hogy jó vezetővé váljék? Először is megvalósítható vízióval, célokkal kell rendelkeznie. Azután vállalkozó szellemű kell hogy legyen, és persze elég okos is, hogy képes legyen elmagyarázni a nemzetének, mit és miért kell megoldania. Vállalnia kell az embert próbáló döntéseket is, és jó szervezőnek kell bizonyulnia. Végezetül nem árt, ha győztes típus.


Forrás:www.MNO.hu

A múlthoz nem érdemes visszatérni

mondta Rogán Antal 2012. november 18-án a Parlamentben

Nem érdemes visszatérni azoknak a kormányoknak a módszereihez, akik 2002 és 2010 között kivezették a gyerekek után járó adókedvezményt, és a gyerekes családok túlnyomó többségét megfosztották a támogatásoktól, ráadásul pont 2009-ben, Bajnai Gordon miniszterelnökségének idején érte mindez el a csúcspontját - jelentette ki Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői napirend előtti felszólalásában, a parlamentben.

Forrás: www.youtube.com

ORBÁN VIKTOR beszéde

2012. november 21-én
 a Suzuki Zrt.-vel kötött partneri megállapodáskor

Stratégiai megállapodást kötött a kormány és a Magyar Suzuki Zrt.

Forrás:www.Youtube.com

Egy rövidke kisfilm...

Orbán Viktor egy kassai polgárral

Ha péntek, akkor ORBÁN VIKTOR a Kossuth rádió

180 perc című műsorában 2012. november 16-án

Forrás: www.fidesz.hu

Magyarországon a kapu szélesre van tárva

 Az arab világ egyszerre jelent Magyarország számára piacot és tőkeerős befektetéseket is - hangsúlyozta Orbán Viktor a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) által közösen szervezett fórumon, hétfőn. A miniszterelnök köszöntőjében rámutatott: személyes kapcsolat, bizalom és barátság nélkül nincs üzlet. A kétnapos fórumon 19 országból mintegy kétszáz üzletember vesz részt.

 
A magyarok számára fontos az üzlet, de minősített jelentősége van az emberek szemében annak is, hogy valaki egy több ezer éves kultúrából érkezik hozzánk – vélekedett Orbán Viktor. „Ha önök a Duna két partján felépült fővárosunkat szemügyre veszik, akkor láthatják, hogy a mi felmenőink sem lustálkodtak az elmúlt néhány évszázadban” – fordult az arab üzletemberekhez a kormányfő. „Mi is egy olyan népként tekintünk magunkra, amely nemcsak üzletet képes csinálni, hanem munkájával képes kiemelkedő kultúrát is létrehozni” – húzta alá. Ennek kapcsán a miniszterelnök leszögezte: Magyarország magára kultúraépítő népként is tekint, ezért mindig szívesen lép kapcsolatba olyan országokkal, amelyek szintén kultúraépítők.

Az arab üzletemberekkel való kapcsolatra utalva Orbán Viktor kitért arra is, hogy az ilyen alkalmakkal gyakran azt érezhetjük „azt a valamit, ami a modern világban lassacskán elpárolog, ez a valami a büszkeség”.

Bár más-más civilizációkból érkeztek ide a résztvevő felek, mégis számos emberi érték teremt alapot a személyes kapcsolatra – vélekedett. „Nagy megtiszteltetés Magyarország számra, hogy vendégül láthatjuk önöket” – emelte ki, hozzátéve: csak azért vállalkoztak egy ilyen nagyságú nemzetközi találkozó megszervezésére, mert ebben segítségükre volt az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC). Az a tény, hogy 19 arab országból több mint 200 résztvevő van jelen, jól mutatja hazánk és a Kamara együttműködését – fogalmazott a kormányfő, kiemelve és megköszönve Adnan Kassar elnök áldozatos munkáját a rendezvény előkészítésében és lebonyolításában.

Személyes kapcsolat, bizalom és barátság nélkül nincs üzlet – utalt a miniszterelnök arra, hogy az európai emberek olykor túlzott jelentőséget tulajdonítanak az intézményeknek, eljárásoknak és szabályoknak. Az arab világ egyszerre jelent Magyarország számára piacot és tőkeerős befektetéseket is – mutatott rá Orbán Viktor. Ennek kapcsán kifejtette: az arab világgal folytatott kereskedelmünk mértéke 2011-ben 3 milliárd dollár volt, ami messze elmarad attól a potenciáltól, ami jelen együttműködésben rejlik.

Fotó: fidesz.hu

Orbán Viktor leszögezte, új világgazdasági korszak küszöbén állunk, amely komoly kihívásokat tartogat az európaiak számára. A 80-as években a kommunista rendszert próbáltuk megdönteni, a diktatúra helyett demokráciát, az állami gazdaság helyett pedig piacgazdaságot próbáltunk Magyarországon létrehozni, úgy hogy közben hazánkat kiszabadítsuk a szovjet katonai megszállás alól. Akkor én azt gondoltam, hogy ennél nehezebb feladatot már számomra nem fog tartogatni a politika, vagyis hogyan lehet ezt az átalakítást úgy elvégezni, hogy közben ne törjön ki ribillió, ne legyen anarchia, ne vesszen oda emberélet, és az átalakulásnak végül a magyarok nyertesei legyenek. Ez másképp történt – fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő szerint az a kihívás, ami előtt ma az európai emberek állnak, az a feladat, amit meg kell oldaniuk a kontinens országainak - köztük Magyarországnak is -, az legalább annyira megdolgoztatja az európai politikusok szürkeállományát, mint a 22 évvel ezelőtti átmenet megtervezése, kiharcolása, és végrehajtása. A küzdelem jellege más, de a tétje óriási: ha az európai vezetők nem találják meg az előttünk álló korszak ma már látható kihívásaira adható optimális válaszokat, akkor Európa a következő húsz év nagy vesztese lesz – tette hozzá.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, Magyarország nagyon komoly kihívással néz szembe. Orbán Viktor meggyőződése, hogy a 2008 őszén kirobbant pénzügyi válság, illetve ennek a reálgazdaságra gyakorolt hatása olyan, amit nem tudtak eddig az európai vezetők kezelni. Európában még nem tudjuk a választ arra a kérdésre, hogy milyen lesz az előttünk álló új világgazdasági korszak, még kevesen értik, milyen szabályok szerint fog működni, és homályosan látjuk csak azt, kik lesznek a nyertesek. Hatalmas átalakulás részesei vagyunk – jegyezte meg.

Orbán Viktor szerint olyan újszerű kihívások állnak a világgazdaság – és különösen az európai - előtt, amelyekre nem lehet a régi módszerekkel válaszolni. Az a kísérlet, hogy megpróbáljuk megmenteni a jóléti európai társadalmakat, úgy tűnik, nem lehet sikeres. Ezért Európának gazdasági modellt kell váltania – szögezte le, hozzátéve: Magyarországon ez történt, egy munkaalapú társadalmat építettünk fel az elmúlt két évben. Meggyőződésünk, hogy csak azok az európai gazdaságok maradnak talpon, amelyek képesek munkát adni az embereknek, és ahol a gazdaság alapját elsősorban a jól végzett munka adja – fogalmazott. A kormányfő hangsúlyozta, csak kevés ország tud egyszerre versenyképességet javítani, államadósságot csökkenteni, és közben megőrizni a társadalmi stabilitást. Mi hisszük abban, hogy Magyarország ezt a három dolgot egyszerre végre tudja hajtani - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, Magyarország politikailag stabil, közte van annak az öt európai országnak, amely jövőre képes lesz az államadósságát csökkenteni, és közben a magyar versenyképesség folyamatosan javul. Az újabb és újabb befektetések, gyárak megnyitása világossá teszi: Magyarországon ma nemcsak a nyugat-európai államokkal összevetve lehet versenyképesen termelni, hanem a világ új felemelkedő gazdaságaival is - jegyezte meg.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az arab világhoz hasonlóan Magyarországon is kihívás, hogy sok fiatalnak nincs munkája. Hazánkban a fiatalok egyötöde munkanélküli; ez arra hívja fel a figyelmünket, hogy valami baj van az oktatási rendszerünkkel. Magyarország ezért úgy döntött, hogy radikálisan átalakítja az oktatási rendszerét, amely az elmúlt 1-2 évben meg is történt. A kormányfő úgy látja, ma Magyarország minőségi, versenyképes képzést nyújt a magyar, és az ideérkező fiataloknak. Bejelentette: a következő hónapokban több országgal – köztük arab országokkal - ír alá megállapodást Magyarország diákok cseréjéről. Magyar egyetemek és főiskolák sok száz, arab országból érkező diákot fogadhatnak majd, és fordítva, Magyarország is küld magyar hallgatókat arab felsőoktatási intézményekbe – mondta el. A kormányfő szerint az ösztöndíjasok mellett az energiaszektorban, a környezetvédelemben, a mezőgazdaságban, és az egészségiparban alakulnak jól az arab-magyar üzleti kapcsolatok.

Orbán Viktor arról is beszélt arab és magyar üzletemberek előtt, hogy Magyarország tudja a helyét, tudja, milyen helyet foglal el a világgazdaságban, mekkora a mérete, a nemzeti összterméke. "Nem kergetünk tehát illúziókat, mi nem akarjuk önöket elkábítani olyanfajta lehetőségek felvillantásával, amelyek egyébként egy tízmilliós ország (...) esetében irreálisak" – fűzte hozzá. A kormányfő felhívta az arab üzletemberek figyelmét, hogy Európában egy olyan átalakulás zajlik, amelynek az eredményképpen a következő öt-tíz évben a kontinensen belüli gazdasági súlypontok áthelyeződnek. A közép-európai országok kifejezetten jó kilátásokkal rendelkeznek; képesek kordában tartani az államadósságukat, versenyképesen termelnek, és nem épültek fel azok jóléti államok, amelyeket most Nyugat-Európában le kell bontani, vagy át kell alakítani – fejtette ki. Az unión belüli növekedés nagy része a következő egy-két évtizedben a Németországgal összekapcsolódó közép-európai térségből származik majd. Közép-Európa olyan térség, azon belül pedig Magyarország olyan állam, amely jó lehetőségekkel, komoly növekedési kilátásokkal, a nyugat-európaihoz mérhető infrastrukturális fejlettséggel és szakmai felkészültséggel, munkaerővel rendelkezik – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Ha az arab üzletemberek, befektetők felismerik az európai gazdaság átrendeződését, és konkrét üzleti kapcsolatokat tudnak létrehozni Magyarországon, öt-tíz múlva azt mondják majd, hogy életük jó döntését hozták meg, amikor Közép-Európát, azon belül is Magyarországot választották befektetési helyszínül vagy üzleti partnerül. Szeretném jelezni: Magyarországon a kapu szélesre van tárva, az arab-magyar üzleti kapcsolatok előtt semmilyen politikai, jogi vagy üzleti akadály nem emelkedik – húzta alá Orbán Viktor.

(fidesz.hu)

ORBÁN VIKTOR azonnali válaszai november 5-én

 Az azonnali kérdésekre Orbán Viktor viszontválaszai az Országgyűlésben
2012. november 5-én

Forrás: www.fidesz.hu

2012. november 10. - MTI-interjú ORBÁN VIKTORRAL

A miniszterelnök szerint sikerült a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja, az új magyar gazdasági modell működőképes. Orbán Viktor ezt az Európai Bizottság szerdai országjelentésében foglaltakra és a Daimlerrel pénteken kötött stratégiai partnerségi megállapodásra alapozva jelentette ki az MTI-nek adott interjúban.

A kormányfő érintette az IMF/EU-tárgyalásokat is, amelyek szerinte a közeljövőben felgyorsulhatnak, a magyar kormány ugyanis minden akadályt elhárított az útból. Beszámolt továbbá arról, hogy felsőoktatási intézmények és sportági szakszövetségek adósságának rendezését is tervezi a kabinet.

Az interjúban a Daimlerrel kötött stratégiai megállapodást a magyar gazdaságtörténet mérföldkövének nevezte Orbán Viktor, mint mondta, a német ipar tartós beépülése a magyar gazdaságba - például korábban az Audi letelepedése - mindig egy-egy új korszakot jelentett.

 

Nyomatékosította, hogy a Daimler nem csupán a Mercedest jelenti, a vállalat ugyanis teherautót, kamiont és buszt is gyárt, a partnerségi megállapodás pedig azt mutatja, a két fél keresi a lehetőségét - a kecskeméti Mercedes-gyáron túl - más daimleres termelési kapacitások Magyarországra telepítésének. Az azonban, hogy lesz egy olyan Mercedes-autótípus, az új kompakt kupé, amit kizárólag Magyarországon fognak gyártani, olyan iparpolitikai siker, amelyet nagyon meg kell becsülni - jegyezte meg.

 

"Most már teljesen nyilvánvaló, hogy a német ipar és a magyar kormány gondolkodása az európai gazdaságról egybeesik" - értékelt Orbán Viktor, kifejtve: mindkét fél álláspontja az, hogy az európai gazdaságnak akkor van jövője, akkor lehet versenyképes, ha az ipari termelési kapacitásait újraszervezi és megnöveli. Abban is egyetértenek - folytatta -, hogy Magyarország "egyre nyilvánvalóbban a nagy, fejlett, magas technológiával működő német ipari területnek a déli nyúlványán helyezkedik el", vagyis a magyar gazdaság és magas technológiával dolgozó ipar jövője elsősorban a németekkel való együttműködésben van.

 

A német ipar és a magyar kormány véleménye abban is megegyezik, hogy a rugalmas és jól képzett munkaerőé a jövő, ugyanis csak az ilyennel rendelkező országok lesznek képesek életszínvonalat emelni és munkahelyet teremteni - részletezte a kormányfő, aki szerint mivel az új magyar munka törvénykönyve éppen a rugalmasságra épül, nagyon sok munkahelyet hoz létre, és egyben meg is véd.

 

Orbán Viktor a Daimlerrel kötött megállapodást párhuzamba állította az Európai Bizottság szerdai országjelentésével - amely szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány Magyarországon, a növekedés pedig 0,3 százalék lesz -, és úgy vélekedett, mindezek alapján kijelenthető: a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja sikerült, az új magyar gazdasági modell pedig - habár sokak ízlésének nem tetszik, sokak érdekét sérti - működőképes. Ezt azzal indokolta, hogy a hiány 2011 óta három százalék alatt van, és Magyarország azon öt ország egyike, ahol ezzel párhuzamosan csökken az államadósság, ráadásul nálunk a legnagyobb mértékben.

 

A brüsszeli előrejelzés 2014-es költségvetést érintő részéről - vagyis hogy az EU szerint akkor a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon a deficit - a miniszterelnök úgy foglalt állást, hogy ezt "az ezzel most nem foglalkozunk kategóriába kell helyezni, tekintettel arra, hogy még a 2013-as költségvetést sem alkotta meg a parlament". A 2014-es hiány mértéke azon múlik majd, milyen büdzsét alkot a Ház arra az évre - mondta, nyomatékosítva: "ma ezen a földgolyón egyetlen ember sincs, se Brüsszelben, se Budapesten, aki meg tudná mondani most, milyen lesz a 2014-es költségvetés", erről beszélni idő előtti, elkapkodott, indokolatlan dolog, mert az erre vonatkozó kijelentések "olyan feltételezések, amelyeknek jelenleg semmilyen reális gazdasági alapjuk nincsen".

 

Az EU-prognózissal kapcsolatban szólt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatandó tárgyalásokról is, kijelentve: az elmúlt két hónapban a kormány valójában folyamatosan egyeztetett a tárgyalódelegáció "EU-s lábával", a túlzottdeficit-eljárás alól kikerülés érdekében folytatott deficittárgyalások ugyanis ennek - a majdani megállapodás fontos állomásának - tekinthetők.

 

"Az elmúlt két hónapban mi óriási lépéseket tettünk előre az IMF/EU-megállapodás irányába. Hiszen most már nyilvánvaló, hogy Magyarország költségvetése 2012-re, 2013-ra rendben van. Szerintünk a legfontosabb akadályok ezzel a megállapodás elől el is hárultak" - közölte, hozzátéve: "nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy megállapodhassunk".

 

"Mi minden akadályt elhárítottunk. Ezért úgy gondoljuk, semmi akadálya annak, hogy a tárgyalások felgyorsuljanak" - jelezte.

 

Orbán Viktor az interjúban kitért az önkormányzati adósság egy részének állami átvállalásával kapcsolatos hírekre is. "Sose jó, ha a kocsi megelőzi a lovat. Azok a spekulációk, amelyek arról szólnak, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságot hogyan rendezi majd az állam a bankokkal, idő előtti viták, mert még nem vettük át az adósságot" - magyarázta.

 

Először a helyhatóságokkal kell megállapodni - folytatta -, ami a nagyobb települések esetében nem lesz könnyű, ugyanis azoknál egyenként, tételesen kell átnézni az adósságállomány helyzetét. A kormány ezért minden nagyvárosba tárgyalódelegációt küld, amely több fordulóban átvizsgálja az adósságot, és megállapítja, hogy milyen mértékű átvállalás indokolt. Mindaddig, amíg ez nem zajlik le, a kabinet nem foglalkozik az átvállalt adósság banki rendezésével - hívta fel a figyelmet.

 

"Az a spekuláció pedig (...), hogy ha a kormány nem fizeti ki az adósságot vagy annak egy részét, az államcsődnek minősül, olyan felismerés, mint a kétszer kettő. A modern pénzügyi világban mindenki tudja, ha az adós nem fizet, azt csődnek minősítik" - fejtette ki, hozzáfűzve, mindezt nem érdemes szenzációként tálalni.

 

A kormányfő elmondta azt is, 27 olyan városi önkormányzatot találtak, amelynek nincs adóssága, a kabinet pedig velük is méltányosságra törekszik, ezért olyan fejlesztési koncepciókon dolgozik, amelyeket az említett 27 önkormányzatnak kínálnak majd fel, hogy ezek is nyertesei legyenek az adósságrendezésnek.

 

A miniszterelnök érintette a felsőoktatás átalakításának kérdését is, rémhírnek nevezve, hogy a kabinet felülbírálná korábbi döntéseit: a kormány továbbra is azt szeretné, hogy a fiatalok úgy tekintsenek felsőoktatási tanulmányukra, mint a későbbi életükbe való befektetésre, ezért egyetlen diákot sem fognak egy-egy rosszul működő felsőoktatási intézmény fenntartása érdekében olyan helyre vezényelni, ahová ők nem akarnak menni. "Az, hogy mi marad és mi nem, mi életképes és mi nem, azt nem a budapesti oktatási államtitkárság íróasztala mellől fogják megmondani, hanem a diákok fogják eldönteni" - jelentette ki.

 

Vannak ugyanakkor bizonyos szakmák, amelyek esetében az állam növelni kívánja a végzősök számát, és ezt ösztöndíjjal motiválni is fogja, de olyan helyre nem ad kvótát, ahová nem akarnak menni a diákok - mondta.

 

Bejelentette, a kormány segíteni fogja az egyetemeket, hogy az önerő híján elakadó fejlesztéseik megvalósuljanak, és szeretné az eladósodott felsőoktatási intézményeket is - azokat, amelyekben a diákok látnak jövőt - kimenteni az adósságból, felkínálni nekik "a tiszta lappal való indulást".

 

Ugyanígy tesznek majd a sportszövetségekkel: egy a Magyar Olimpiai Bizottság által kiválasztott nemzetközi könyvvizsgáló elemzi majd az első körben támogatandó sportági szakszövetségek gazdálkodását, és ennek alapján a kormány rendezni fogja bizonyos szövetségek adósságát.

 

Forrás: http://orbanviktor.hu/cikk/mti-interju_orban_viktorral

2011. DECEMBERÉBEN

megtekintettük az elmúlt másfél esztendő eseményeit...

és meglestük, sikerül-e kiszabadítani a palackot a kalodából.

2011. decemberben

Összegyűltünk az évet értékelni 

Vendégünk Pánczél Károly országgyűlési képviselőnk volt. 



 

HALOTTAINKRA EMLÉKEZÜNK

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ

Halotti beszéd

Mádi Szabó Gábor előadásában