ÁLDOTT, BÉKÉS, BOLDOG

ÜNNEPEKET KÍVÁN

 

a FIDESZ Délegyháza-i csoportja minden kedves ide látogatónak

Ha péntek,

akkor 

ORBÁN VIKTOR a MAGYAR RÁDIÓ  180 perc című műsorában

2012. december 21-én 

Forrás: www.fidesz.hu

A polgárok államát kell megtestesíteniük a járási hivatalok vezetőinek

 

A járási hivatalok vezetőinek a polgárok államát kell megtestesíteniük, ők lesznek "az állam emberei" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalvezetők hétfői kinevezési ünnepségén, Budapesten.

A január 1-jével létrejövő járási - a fővárosban pedig a kerületi - hivatalok lesznek azok a pontok, ahol az emberek a leggyakrabban találkoznak majd az állammal, ezért nagy felelősség hárul e hivatalokra és vezetőikre, ők lesznek ugyanis az állam képviselői, "az állam emberei" - hangsúlyozta a kormányfő. A hivatalvezetőkön múlik, hogy az emberek valóban úgy érezzék, minőségi változás történt a közigazgatásban, és az újjászervezett magyar állam képes betölteni a 21. században tőle elvárt funkciókat - mondta.

Fotó: Árvai Károly

A minőségi változást abban is meg kell mutatniuk, hogy mindig szem előtt tartják: nem az emberek vannak a közhivatalokért, hanem fordítva, a közhivatalok az emberekért - tette hozzá Orbán Viktor, azzal összegezve, hogy a járási hivatalban szerzett tapasztalat adja majd azt a képet, amelyet az emberek saját államukról alkotnak. Ezért a hivatalok alkalmazottai nem lehetnek személyválogatóak, hanem mindig barátságosan kell fogadniuk az ügyfeleket.

Megfogalmazása szerint az állam nem egy arctalan, lélektelen mechanizmus, és annak ellenére sem tekinthető puszta gépezetnek, hogy a pontos működéshez és az elszámoltathatósághoz a napi rutin, a "napi robot" is hozzátartozik.

A miniszterelnök úgy látja, az elkövetkező időszakban az állam az eddigieknél nagyobb és másfajta szerepet fog kapni nemcsak Magyarországon, hanem az egész nyugati világban, ezért az államot meg kell erősíteni. A magyar átalakításokról szólva kifejtette: 2013. január 1-jével az államigazgatási feladatok átkerülnek a járási hivatalokhoz, a helyi ügyek azonban megmaradnak az önkormányzatoknál. "Reményeink szerint az állam úgy fogja visszavenni saját feladatait, hogy maximális mértékben tiszteletben tartja az önkormányzatok autonómiáját, és garantálja a járásokhoz került korábbi önkormányzati dolgozók ellátmányát és bérét is" - mondta.

Fotó: Árvai Károly

Az állam újjászervezése egyik fontos elemének a profiltisztítást nevezte, amelynek része a járási hivatalok létrehozása is. "Az állam a mai napon visszaveszi mindazt, ami az övé, amit neki kell ellátnia" - jelentette ki a kormányfő, aki szerint az állam megerősítése nem valamiféle etatista szemléletből ered, hanem "saját, jól felfogott érdekünkből".

Beszédében egyúttal köszönetet mondott egyrészt Boross Péter volt kormányfőnek, egykori belügyminiszternek, aki a közigazgatás átszervezésének során minden szakmai javaslatot górcső alá vett, másrészt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek, tekintélyes részben ugyanis neki köszönhető, hogy elérkezett a hivatalvezetők eskütételének pillanata.

Orbán Viktor jelezte ugyanakkor azt is, hogy maradt még néhány nyitott kérdés, vizsgálni fogják ugyanis például azt, melyek még azok az államigazgatási munkák, amelyeket megyei hivatalokból érdemes irányítani.
Navracsics Tibor: a nemzeti érdeket szem előtt tartva kell az államot működtetni
A nemzeti érdekeket szem előtt tartva, pártérdekekre való tekintet nélkül kell az államot működtetni - hangoztatta a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Navracsics Tibor szerint a most kinevezett járási vezetőknek minden igyekezetükkel azon kell lenniük, hogy a polgárokat, a közjót szolgálják, saját karrierszempontjaikat, saját érdekeiket a közérdekeknek rendeljék alá, és hitelesen szolgálják hazájukat.

Fotó: Árvai Károly

A miniszter elmondta, a januártól működő járási rendszerrel az államreform, a közigazgatási reform harmadik szakasza kezdődik meg. Utalt arra, hogy a reform 2010-ben a központi államigazgatással kezdődött, majd a kormányhivatalok megalakulásával folytatódott, és a most kialakított járási hivatalokkal válik teljessé.
A korábban kinevezett kormánymegbízottak és a megyei kormányhivatalok vezetői jó példát mutattak már az elmúlt időszakban arra, hogy miként lehet az államot a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával működtetni - hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Forrás: www.kormany.hu 
             www.fidesz.hu

BAYER ZSOLT: K É R D É S E K

Hogyan lehetséges az, hogy ma Magyarországon a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatók 47 százaléka – vagyis a fele – sohasem végzi el az egyetemet vagy főiskolát?  

Mennyibe kerül ez a magyar társadalomnak?

Mit jelent mindnyájunk számára, hogy a felsőoktatási intézményekbe felvett és ott tanulmányokat folytatók fele élvezi a hallgatói jogviszonyból származó összes előnyt, majd soha nem szerzi meg diplomáját? Hány millió, hány tízmillió forintjába kerül mindez az államnak diákokként? A most parlament elé vonuló „dühös” diákság fele soha nem lesz diplomás, ellenben éveket fog lógni valamelyik felsőoktatási intézményben. Miféle felelősségérzet hatja át ezeket a tiltakozó fiatalokat? Hogyan lehetséges, hogy ma hét-nyolc-tíz évig járnak diákok felsőoktatási intézményekbe? Hogyan lehetséges, hogy ugrálnak a karok között, hogyan lehetséges, hogy mindeközben végig megmarad hallgatói jogviszonyuk?
Tavaly, a debreceni egyetemi HÖK-vezetőség választása után jelent meg egy írás a helyi lapban, ebben a következők olvashatók: „Felvetődik a kérdés, hogy akkor vajon ki került be, kiknek gyűlt össze a legtöbb szavazat!? Bekerült az, aki már hetedik éve próbálja elvégezni az egyetemet (eddig sikertelenül), és a 7 éve alatt semmilyen hallgatói életben nem vett részt! (vajon ki szavazott rá???)”
Kérdezem: a cikk írója nem Körösparti Péterről, a DEHÖK elnökéről beszél? Arról a Körösparti Péterről, aki most a tiltakozások élén áll?

És egy másik internetes portálon ez olvasható: „Nagy Dávid a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának az elnöke. Ő – elvileg – az első számú diákpolitikus. Nagy Dávid 1984-ben született Sárváron, az első nem fővárosi HÖOK-elnök. 28 éves és még mindig van hallgatói jogviszonya, pedig nem doktorandusz.”
Kérdezem: Mi nem sikerült önnek, Nagy Dávid úr? Lesz ebből valaha diploma? Mert az ország már türelmetlenül várja, hogy legyen még egy politológusa! Amúgy 2002 és 2010 között a diplomás munkanélküliek száma 8400-ról 30 400-ra, tehát három és félszeresére nőtt. Miért? Miért képzünk államilag finanszírozott helyeken közgazdászokat, jogászokat, kommunikációs szakembereket, politológusokat, miközben tudjuk, hogy elenyésző hányaduk kivételével soha nem lesznek képesek megélni tanult szakmájukból? (Eközben kémiatanárnak egy fő jelentkezett, Jézusom!)
A tiltakozó hallgatókat amúgy nem érinti a változás. Amikor ez a kérdés felmerült, mindjárt előálltak a társadalmi szolidaritással, azzal, hogy ők az utánuk jövőkért aggódnak, értük tiltakoznak, és a megfelelő helyekről mindjárt elő is kerítettek néhány gimnazistát. Rendben van, de akkor kérdezem: hová tűnik ez az óriási szolidaritás, amikor a diploma utáni országelhagyásról van szó? Csak a jövő nemzedékkel kell hirtelen szolidárisnak lenni? Az országgal, a nemzettel, a szülőkkel nem? Tehát beiratkozunk a felsőoktatásba, ott évekig eltengünk-lengünk, a fele diákság soha nem végez, másik felének a fele bár soha ne végezne, a maradék pedig piacképes tudásával és a belé ölt tízmilliókkal azonnal lelép Nyugatra? Ez a szolidaritás? Tényleg?
Kérdezem végül az oktatókat, a mélyen tisztelt Rektori Konferenciát: Gyurcsány tandíjötletekor miért nem álltak a tiltakozó diákság mellé? Akkor miért kussolt a tisztelt grémium? Talán csak nem azért, mert éppen akkoriban emelték a fizetésüket a csillagokig? És kérdezem továbbá önöktől: megérdemelték azt a csillagászati fizetést? Helyénvalónak tartották (tartják), hogy egyetemi tanárok három-négy-öt helyen oktatnak – az ennek megfelelő „színvonalon”? Önök szerint rendben van a jelenlegi hallgatók „minősége”? Önök szerint tényleg az a jövő útja, hogy mindenkit felveszünk a felsőoktatásba? S az sem számít, hogy a mennyiség soha a büdös életben nem csap át minőségbe? Nincs önöknek lelkiismeret-furdalásuk, látván az intézményeikből kikerülők felkészültségét és tudását?
Végezetül pedig: nincs önöknek lelkiismeret-furdalásuk a PPP-konstrukciók miatt? Ennek az agyrémnek a bevezetésekor az akkori ellenzék elmondta, hogy ez az intézményesített rablás tipikus esete. Csak egy cikk példaként 2009-ből: „A PPP-programmal az intézmények több egyetemi épületet, kollégiumot hoztak létre, illetve újítottak fel magánbefektetők kölcsönéből, amit az iskolák húsz éven keresztül törlesztenek a beruházónak. Ráadásul a törlesztés két évtizede alatt az iskola csak bérli a befektetőtől az épületet. A futamidő lejárta után azonban még mindig nem kerül az egyetemek birtokába az épület, azt meg is kell vásárolniuk a vállalkozótól. Már a forintválság előtt is úgy számoltak, hogy két évtized alatt a beruházási költség háromszorosát fizeti ki az egyetem a befektetőnek, az árfolyam romlása pedig még ennél is sokkal rosszabb helyzetet teremtett.”
Hány tízmilliárd tűnt el a PPP feneketlen bendőjében? Ezért ki a felelős? Ez a pénz nem hiányzik a felsőoktatásból? Ezért fog valaki felelősséget vállalni – vagy majd ez a kormány kifizeti ezt is, mindenki más pedig tüntetni jár és tiltakozik?
Bayer Zsolt - magyarhirlap.hu

Forrás: www.flegmagazin.hu

MAGYAR DEMOKRATA hetilap vezércikke

Bencsik András: A hisztéria-hadművelet

 2012. december 15.

A HVG hasábjairól hamarosan talán az éterbe röppen egy újabb plágium: Orbán Viktor azon híres mondata, hogy „mindenki hozzon magával még egy embert”, valójában G. Gábor szerkesztő egy írásának átvétele. A HVG talán hamarosan megjelenő tudósítása szerint G. Gábor nevezett cikkében ugyanis ez a mondatrész olvasható: „mindenki hozzon magával még egy kendert…” ami szerintük a megengedhetőnél nagyobb hasonlóság. Mivel G. Gábor idézett cikke talán még a 2014-es választások előtt megjelenik az interneten, a plágium bizonyítottnak tekinthető. Ezért felszólítják majd Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy mondjon le. Érdektelen, hogy ki utánozott kit, a lényeg, hogy lopás történt, amiben a miniszterelnök érintve van…
Ez vicc? Nem vicc. Semjén Zsolt szakdolgozatának ügye sem az. Amiről kiszaglászták a finom orrú zsurnaliszták, hogy a KDNP jelenlegi elnöke dolgozatának egy szakasza egy évvel utóbb megjelent vezető tanárának egy cikkében. A józan ész erre azt mondja, Semjén Zsolt, ha csak nem tud utazni az időben, nem követhetett el plágiumot. Annál inkább a vezető tanár, de hát az illető nem elnöke a KDNP-nek, nem is miniszterelnök-helyettes, vagyis nem célszemély. Ezért a hecckampány Semjén Zsolt ellen folyik.
Hogy kik volnának ezek odaát? Bízzuk a tisztelt olvasóra, hogy miképpen illeti az osonó fejvadászokat. Akik sajátos módon szorgoskodnak a 2014-es választások megnyeréséért. Egy alegység a jelek szerint arra specializálódott, hogy vezető jobboldali politikusok múltjában kutakodjon. Eközben egy másik alegység a tanári kar tagjai között szaglászik, hátha van valaki, aki sértődött, mert az ilyen szívesen mond rosszakat… Nem lepődhetünk meg, ha kiderül, hogy egy harmadik alegység a jobboldali politikusok kukájában búvárkodik, s hamarosan valamely balliberális orgánumban teszi közzé kutatásának manipulált eredményeit.
A 2014-es választási kampány Bajnai Gordon színre lépésével megkezdődött. És ne legyen illúzióink, durva kampány lesz, mert a tét hatalmas. Ha a baloldalnak nem sikerül visszatérni, talán örökre elbúcsúzhat a kormányzástól. Ezért aztán mindenre képes lesz a győzelemért. A karaktergyilkosság, a kiszemelt közszereplő lejáratása, zaklatása, magánéletének tönkretétele csak egy a lehetséges forgatókönyvekből.
A dolog ugyanis egyszerű. A jobboldal a kétharmados fölény és az elmúlt két év kegyetlenül kemény, de annál célratörőbb stratégiai fejlesztései birtokában demokratikus eszközökkel nem lesz legyőzhető 2014-ben. Már vannak jelei a jövőre elkezdődő gazdasági fellendülésnek, ami az állampolgárok közérzetére kedvezően hat majd. E közérzet a ciklus közepén most mélyponton van, de ha jövő vasárnap lennének a választások, a Fidesz–KDNP így is biztosan győzne. Vagyis a baloldal számára csak a demokrácián kívüli eszközök, a hisztéria és a káosz kirobbantása kínálnak esélyt.
Emlékezzünk Ron Werberre. Emlékezzünk arra, hogy 2002-ben a virtuális provokációkat kiegészítették valóságos támadások is. Volt rá példa, hogy valódi bombák robbantak jobboldali politikusok lakásánál, valódi baseballütővel vertek fejbe embereket. Emlékezzünk a 2006-os tragédiára is. Nem a baloldalon múlott, hogy nem történt emberhalál.
Már hiszterizálják a társadalmat. A jobboldal vezető személyiségeinek védelmét már ma meg kell erősíteni. Különösen Orbán Viktorét. De ami a legfontosabb, továbbra is hinnünk kell a szeretet és az összefogás erejében. És akkor győzünk.
Bencsik András

Forrás: Facebook

ORBÁN VIKTOR

középiskolások és felsőoktatásban résztvevő hallgatókkal beszélgetett 

a felsőoktatásról

2012. december 15-én

Forrás: facebook

MI NEM FELEJTÜNK!

Néhány dolgot mindenkinek tudnia kell a Gyurcsány-Bajnai kormányzásról: 

● 8000 milliárd forint államadósság keletkezett 2004 és 2010 között.

● Kormányzásuk következtében hitelcsapdába kerültek a magyarok: 6 év alatt hatszorosára nőtt a magyar emberek adóssága.

● 2010 és 2014 között Magyarország évente több mint 1000 milliárd forintot költ Gyurcsány és Bajnai adósságának visszafizetésére.

● Elvették a Gyes-t, a Gyed-et, megszüntették a 13. havi nyugdíjat, csökkentették a közalkalmazotti béreket. Ha rajtuk múlik, ma lenne ingatlanadó.

Mi nem felejtünk!

Tudjuk, hogy a Gyurcsány-Bajnai páros együtt tette tönkre Magyarországot. Most újra együtt vannak, és újra meg akarják kaparintani a hatalmat.

ORBÁN VIKTOR NYILATKOZATA

a költségvetés elfogadásáról

 2012. december 11. 

A Magyar Országgyűlés a mai napon megalkotta a 2013. év költségvetését, amely a kormány értékelése szerint rendezte az állam pénzügyeit, amelyet hivatalba lépésekor kaotikus és zilált állapotban talált. 

A költségvetés garantálja az államadósság csökkentését, egyúttal megteremti a sok százezer munkahely megvédéséhez szükséges munkahelyvédelmi akcióterv forrásait és a hosszú távú, tartós növekedés alapjait. 

A miniszterelnök ezért a sikeres munkáért köszönetét fejezte ki a költségvetési politikáért felelős Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek és a költségvetést szavazatával törvényerőre emelő parlamenti képviselőknek. 

 Orbán Viktor miniszterelnök

Forrás: www.orbanviktor.hu 

ORBÁN VIKTOR SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA

SALGÓTARJÁNBAN 2012. DECEMBER 10-ÉN

Forrás: www.fidesz.hu

SEMJÉN ZSOLT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA

forrás: www.fidesz.hu

ELNÖKI NYILATKOZAT A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSI TÖRVÉNYRŐL

2012. december 06.

Politikai nemzetünk életében aligha van fontosabb annál a törvénynél, amely arról rendelkezik, hogy Magyarország polgárai miképp élhetnek választójogukkal.
Ennek érdekében arra kértem mindazokat az országgyűlési képviselőcsoportokat, amelyek kritikával illették a törvényt, jutassák el hozzám alkotmányos kifogásaikat. Függetlenül attól, hogy osztom-e álláspontjukat, köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik éltek a lehetőséggel.
Az elfogadott törvény alkotmányosságát alapos vizsgálatnak vetettem alá. Ennek során megvizsgáltam elfogadásának módját, valamint alkotmányosságának formai és tartalmi kritériumait.
Megállapítottam, hogy az új választási eljárási törvény minden választáson induló párt és képviselőjelölt számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét.
Megállapítottam továbbá azt is, hogy a választási eljárási törvény számos új – korábban nem alkalmazott – szabályt vezet be, amelyeket senki alkotmányos kritikával nem illetett. Ilyen például a levél útján történő szavazás.
A legtöbb kritika a választási névjegyzékbe történő önkéntes feliratkozással kapcsolatos szabályokat érintette.
Megállapítottam, hogy a feliratkozás két formáját – a határon túl élő, magyar lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, valamint a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok regisztrációját – semmilyen alkotmányos kifogás nem érte.
A feliratkozás harmadik formáját – a Magyarországon élőkét – annál inkább.
Az új törvény e kérdésre vonatkozó szabályaiban alkotmányosan aggályos részeket találtam. Ezen kívül a kampányra, a közvélemény-kutatásokra vonatkozó, valamint a hatályba léptetéssel kapcsolatos szabályok között találtam alkotmányosan kifogásolható részeket.
Politikai nemzetünk minden polgárának közös érdeke, hogy a felmerülő kételyekre megkérdőjelezhetetlen válaszok szülessenek, miként az is, hogy a jogosnak ítélt alkotmányos aggályokat mielőbb orvosolni lehessen.
Ezért élve Alaptörvényben biztosított jogommal, ma eljuttatom az Alkotmánybírósághoz részletes alkotmányjogi beadványomat, melyhez az ellenzéki pártok hozzám megküldött észrevételeit is mellékelem.
Az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni.

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

Forrás: www.keh.hu

AHOGYAN SZAVAZTÁL...

a 2004. DECEMBER 5.-i
gyalázatos népszavazás emlékére

Forrás:www.youtube.com

FELAVATTÁK A VASAS ÚJ EDZŐCSARNOKÁT

Forrás:www.youtube.hu

ORBÁN VIKTOR válasza Steiner Pál kérdésére

Magyar Országgyűlés 2012. december 3.

"A magyar nemzet olyan nemzet, amely megszenvedte a diktatúrákat. Nem fogom hagyni, nem fogjuk hagyni, hogy bárki, bármely politikai irányzat, gazdasági erő, vagy éppen külföldi hatalom ismét eltérítse Magyarországot demokratikus meggyőződésétől, a szabadság szeretetétől, vagy az emberi méltóság feltétlen tiszteletétől. Erről a helyről is az emberi méltóság melletti egységre szólítom fel Magyarország polgárait."

Forrás: youtube.com